Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - ifj. Gyergyádesz László: A kortárs magyar zománcművészet kezdetei
A kortárs magyar zománcművészet kezdetei hogy nem fért be a múzeumi kiállításra, így a Vasútparkban, a főbejárat elé kellett elhelyezni.15 Kátait minden hajdan Kecskeméten kísérletező alkotó kiemeli visszaemlékezéseiben mint olyat, aki szellemi, művészi koncepciójában, a technika tudatos alkalmazásában messze legelöl jár. Nem véletlenül fűződik a nevéhez a Nagyatádi Faszobrász Alkotóteleppel egyidőben indult kecskeméti Nemzetközi Zománcmüvészeti Alkotótelep megalapítása (1975. július 15. és augusztus 15. között zajlott le az induló „évfolyama”), amelynek a nyolcvanas évek közepéig művészeti vezetője is volt. Kecskemét a hazai zománcművesség központjává vált. A zománcozással próbálkozó magyar alkotók több mint 50 százaléka legalább egyszer már dolgozott, kísérletezett itt. Kátai ideáival, művészeti tevékenységének irányával, tematikájával erőteljes hatással volt a környezetében alkotó művészekre, így mindenekelőtt neki köszönhető, hogy Kecskeméten stílusról is beszélhetünk. E stílus, művészeti irány szellemileg és formailag is az archaikusból, a magyar és más népek kultúrájából táplálkozik, így az ún. „kecskemétiség” gondolatvilága, képalkotási módszerei a magyar kortárs művészeti irányzatok-csoportosulások közül leginkább a Makovecz Imre és Csele György nevével fémjelzett magyar organikus építészettel vethetőek össze. Kátai nagyhatású alkotás- filozófiai rendszerét egy rá rendkívül jellemző idézet világíthatja meg: „Tehát mi a zománc? Fémoxidokkal szennyezett szilikát. A szilárd földköpeny 95%-a fémoxidokkal szennyezett szilikátokból áll. Földünk anyaga: fémes magra tapadó szilikátköpeny, bevonat. A fémre égetett zománc ennek pontos megfelelője. A zománcozott tárgy tehát fémre égetett, fémoxidokkal szennyezett szilikátbevonat. Ilyen megközelítésben a zománcmunkák készítésének folyamata, az elemek (földnek, víznek, tűznek) egymáshoz kapcsolása, alkotó alkalmazása a teremtés folyamatának újra átélése. A zománc, miközben végleges formáját elnyeri, olvadék állapotában az izzó, fortyogó magmához hasonló. Az alkotó feladata a tőle független fizikai és kémiai folyamatokat befolyásolni, illetve azok határait megszabni.”16 Szintén a tavalyi országos kiállítás meglepetése volt Simon Balázs (Blaise Simon) jelenléte 1965-ös „Öböl” című képével. Móricz Zsigmond unokája 1964-1965-ben dolgozott az Alkotóházban, illetve a zománcgyárban. Kecskemétre fél évvel botrányos főiskolai eltávolítása (1963) után került.17 A művész elmondása szerint egy stabilabb, ragyogóbb festészeti alapanyagot keresett ekkor, tulajdonképpeni célja az olajfestészet erényeinek átültetése volt a zománcba. Leonardót követte ezzel, hiszen egy írásában azt a javaslatot olvasta, hogy a gyorsan öregedő olaj helyett érdemes lenne áttérni a porcelán- és zománcfestésre. A két világháború közötti magyar festészeti felfogást követő figurális stílusa után 1966-os külföldre (Svájc, Franciaország) távozása után már az absztrakció felé fordult, ahol is különösen berlini konstruktivista Péri László 1920-as 15 A kiállítás rekonstrukciójához H. Tóth Elvira és Horváth Attila nyújtott segítséget. Az Etruszk fríz 1965- ös vasútparki fotóját lásd: GYERGYÁDESZ 1998/b. I. tábla 16 KÁTAI 1978. 6. 17 A kirúgottak teljes névsora Simon Balázs elmondása szerint: Bak Imre, Nádler István, Deim Pál és Galambos Tamás - GYERGYÁDESZ 1998-1999. 223
