Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Emlékezés a szabadságharcra - Székelyné Kőrösi Ilona: A Délvidék 1848-ban
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999. 121-128. p. Székelyné Körösi Ilona Katona József Múzeum, Kecskemét A Délvidék 1848-ban A témaválasztást elsősorban az indokolja, hogy a közelmúltban jelent meg a Katona József Múzeum kiadásában a Szenttamástól Világosig... című kötet, amely Szalkay Gergely 1848/49-es emlékiratait teszi közzé, s ennek egy jelentős része a délvidéki eseményekhez kapcsolódik. Szalkay Gergely városi jegyző, műfordító, a szabadságharc egyik kecskeméti résztvevője volt. Katonai pályafutását nem a szabadságharc hadseregében kezdte. 1831- ben besorozták a császári-királyi 32. gyalogezredbe, ahol 2 évig közvitéz, négy évig tizedes, majd újabb 4 évig őrmesteri rangban szolgált és 10 év után, 1841-ben gránátos őrmesterként szerelt le. Ezt követően hivatalnokként dolgozott, majd a nemzetőrség és az első honvédzászlóalj szervezésének hírére az elsők között jelentkezett fegyveres szolgálatra. 1848 júniusában már hadnagyi rangban vett részt a Veszprémben megalakult 6. honvédzászlóalj szervezési feladataiban. Később zászlóalj parancsnoki kinevezést és őrnagyi rangfokozatot kapott. A szabadságharc kezdetétől a világosi fegyverletételig mindvégig szolgálatban maradt. Alakulatával 1848 nyarától 1849 januárjáig a Délvidéken tartózkodott, majd a főseregben harcolt, és több, történelmi jelentőségű, nevezetes csatában vett részt (Szolnok, Tápióbicske, Nagysalló, Komárom- Ószőny, Budavár bevétele, a váci csata, a debreceni csata, Új-Arad, Zaránd...). Szalkay Gergely a zászlóalj tisztikarának kérésére naplót vezetett, amelyben többek között a délvidéki élményeit is megörökítette.1 Mielőtt ezekről részletesen szólnánk, foglaljuk össze röviden az 1848 nyarára kialakult délvidéki helyzetet, illetve annak közvetlen előzményeit. 1 Szalkay Gergely 1851-ben kiegészített visszaemlékezéseinek kézírásos másolata az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában (Föl. Hung. 1368) található, Dudás Ödönnek A magyar hadsereg tisztikara 1848-49-ben című anyagában. Gépírásos másolatát őrzi az OSZK Kézirattára (Föl. Hung. 2087), valamint a Katona József Múzeum történeti adattára. Ez utóbbi - amely a közlés alapjául szolgált - lényegében megegyezik a Hazánk című történelmi folyóirat 1887. évfolyamában megjelent közleménnyel. A kötet jegyzetapparátusában közöltük Szalkay visszaemlékezéseinek azokat a részleteit is, amelyek mind a kéziratokból, mind a Hazánk közleményeiből hiányoznak, de megjelentek 1881-ben a Kecskemét című helyi lap sorozatában. © Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
