Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Kovács Erika: Majorcsics Jenő bajai sablon- és hengerkészítő műhelye
Majorcsics Jenő bajai sablon- és hengerkészítő műhelye A gumihengerekkel sokkal gyorsabban lehetett díszíteni a falakat. Minőségi szempontból azonban jóval alatta maradt a sablonnal díszítettnek. Sokkal több időt igényelt a sablonkészítés és a sablonnal történő falfestés, mégis jobban szerették a családon belül is, mert művészibbnek tartották, mint a gumihengert. A gumihenger készítéséhez is sablont „gyártanak”, mégpedig rézből, amelybe beleöntik a mintákat. Ezután össze kellett ragasztani puha alátéttel. Egy szezonban 50- 60 db minta kellett, amit állandóan újítottak. Mivel teljesen más eszközökkel készítették a hengermintákat, új beruházásokra volt szükség. Minden hengerhez új sablont készítettek; ezt egy vésnökipari vállalat végezte el. (A megtervezett mintákat bevésték egy rézklisébe.) Az előállítási költségek csökkenése érdekében az egyik évben a Dunántúlra, a másik évben az ország másik részébe szállították. így egy kollekciót két évben is fel tudtak használni. A gumihenger készítéséhez használt anyagok beszerzése különböző módon történt. A laticelt - ami az alátétet adta - és a gumiárut a gumiszaküzletben vásárolták, a véglemezeket csináltatták. Az induláshoz nagyobb beruházás kellett, hiszen a rézsablonok elkészítése igen drága, de azokat évekig tudták használni. A gumihenger készítéséhez 2-3 ember munkája elegendő volt. Ez a Majorcsics családon belül megoldható volt. így Majorcsics Jenő és az édesapja, annak testvére és a fia el tudták látni a mühelybeli feladatokat. Esetenként, ha a megrendelés mennyisége megkívánta, egy vagy két ember besegített. A 19. század második felétől így értünk el napjainkig. Sajnálni való, hogy az elődök ügyessége (rajzkészség) nem öröklődött a családon belül. Öröm viszont, hogy a múzeum nyitott volt a tárgyak és családi ereklyék megőrzésére. így a városi és falusi piktorok számára dolgozó sablon- és hengerkészítő kisipar ezen dolgozaton keresztül egy kicsit a reflektorfénybe állítódhatott. Irodalom DOMONKOS Ottó 1993 A céhes mesterségek közvetítő szerepe. Néprajzi Értesítő LXXV. 55-63. HOFER Tamás - MÁKKÁY János 1969 Festett táblák KOMJÁTHY Kálmán 1994 A kisipar falfestésű munkák története 1900-1986 - A füstös konyhától a tapétáig. Vasi Honismereti Közlemények 1. KOVÁCS Erika 1997 Majorcsics Jenő bajai sablon- és hengerkészítő műhelye. Türr István Múzeum Adattára 2329.97 sz. (kézirat) TÁBORI György, dr. A Békés és Csanád megyei szlovák festőasszonyok. Békési Élet 3. sz. TOMBOR Ilona 1968 Magyarországi festett famennyezetek a XV-XIX. századból. Budapest 91
