Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Kőhegyi Mihály: Bajaiak az első zsidó kongresszuson (1868)
Bajaiak az első zsidó kongresszuson (1868) WALENTIN Antal kereskedő 77. WALENTIN David kereskedő 125. WALENTIN Michael iparos 90. WEIDINGER Jakab kereskedő 49. WEIDINGER Sáliamon kereskedő 7. WEINBERGER Ármin kereskedő 102. WEINBERGER Bemát jegyző 137. WEINBERGER Mór kereskedő 76. WEINBERGER Salamon kereskedő 101. WEISZ Adolf kereskedő 107. WEISZ Salamon kézműves 68. WESEL Bemát kézműves 86. WIESEL Sáliamon kézműves 102. WOLLNER Samu kereskedő 11. ZAUN Samu szűcs 30. A névjegyzék alapján a bajai zsidók legtöbbje kereskedett (57 %), kézműves-iparos 17 %, igen magas a tanítók aránya (6,1 %), magánzó (4,3 %), alkusz-sensal (3,7 %), földbirtokos, orvos (4-4 %), kevesebb fehérgyártó (2 fő), földművelő (2 fő) van. Más foglalkozási ágból 1-1 fő (jegyző, hivatalnok, szentírás író, kántor, szállító, hajósgazda, urasági gondnok) szerepel. Ez ugyan nem a zsidók teljes névjegyzéke, mert a legszegényebbek kimaradtak belőle, de minden esetre a város zsidóinak hangadó, befolyásosabb, vagyonosabb része (kereskedők, iparosok, tanítók, földbirtokosok, alkuszok) szerepelnek benne. Nem ismeretes, hogy kik lehettek választók.22 Ezt miniszteri utasítás szabta meg. A 162 családfő - ha átlag ötnek veszünk egy családot - 810 lelket jelent. Egyházi forrásból tudjuk, hogy 1868-ban kereken 2500 zsidó lakott Baján,23 tehát a lista - a számított adatok szerint - a zsidók 32,4 %-át, azaz durván egy harmadát tartalmazza csak. 1868. november 6-án volt a választás napja24 és ezen Lemberger Henrik orvostudort választották meg. Ő képviselte hitsorsosait a december 14-én megnyitott kongresszuson, ahol 220 képviselő gyűlt össze. A kongresszuson heves összecsapások voltak a két párt között. A javaslatokkal és ellenjavaslatokkal, teremből való kivonulásokkal terhelt ülésszak február 23-án zárult.25 Érdemi munkát csak az utolsó napokban végeztek.26 A korai szakasz vallási vitáiban Lemberger nem vett részt. Először csak a XXII. ülésen (február 11.) szólalt fel a községszervezeti vitán. Javasolta, hogy a tanítókat ne az egyetemes ülés válassza, hanem az iskolamissio, mivel abban több az intelligens ember, mint az egyetemes ülésben. Rövid, pár mondatos, lényegre törő felszólalására Elszász Mór ellene veti, hogy ez veszélyes, különösen a tanító elbocsájtásakor. Ezért maradjon ez a közgyűlés joga, nehogy a tanító egy ember kényétől függjön és félnie kelljen állásának elvesztése miatt. (A javaslat a tervezet 28. íjának 1. pontját érinti.) A küldöttek felállással szavaztak és Lemberger javaslatát 22 Egyes tervek szerint azok a felnőtt férfiak, akik németül és magyarul szóban és írásban képesek kifejezni gondolataikat. Allgemeine Zeitschrift des Judentums 8 (1868) 223. 23 Schematismus Colocensis 1868. 36. 24 VENETIANER 1986. 290-291. 25 Egyetemes gyűlés naplója 1869. A gyorsírással készült jegyzőkönyvnek több másolata készült. Mi a Magyar Zsidó Levéltárban lévő példányt használtuk. LÖW 1871. 8-9. Három szakaszra osztja a gyűlést. 26 A kongresszus egészéről: HILDESHEIMER 1869.; KOHN 1868/a., 1868/b.; KRAUS 1868., 1871.; NEUMANN 1870.; ROTH 1868.; DÓMJÁN 1969. 81
