Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Kőhegyi Mihály: Bajaiak az első zsidó kongresszuson (1868)
Kőhegyi Mihály elnökére, vagy a rabbira, ha kellő időben nem jelennék meg, az istentisztelet megkezdésével ne várjanak. Kohn Schwerin, a békesség kedvéért, ezekbe és más újításokba beleegyezett és az új zsinagóga felavatására egy beszédet írt héber nyelven, de a nem-zsidó vendégekre való tekintettel németre is lefordította azt. A zsidó elöljáróság azonban megkérte, hogy a felavatás alkalmával csupán néhány bevezető szóra és a papi áldásra szorítkozzék, magát a beszédet veje, Schulhof Ezekiel rabbijelölt mondja, mert az jól tud németül, míg Schwerin nem. Schwerin ebbe is beleegyezett és harmadszor is megírta üdvözlő beszédét. Csakhogy közben a község azon követeléssel lépett fel, hogy a beszéd magyar nyelven tartassák. Az agg rabbi elvben ezt nem ellenezte, hiszen gyerekeinek magyar magánoktatást adott,15 de a követelés kínosan érintette. A beszéd megtartására Lőw Lipót nagykanizsai rabbit kérték fel. Kohn barátján (Schwab) keresztül megkérte Lőwöt, hogy a meghívást ne fogadja el. Lőw visszautasítása szeptember elején megtörtént, amikor az új zsinagóga felavatása e hó 26- ára már ki volt tűzve. Erre Steinhardt Jakab aradi rabbit kérték fel, akinek beszéde meg is jelent.16 Kohn Schwerin az ünnepélyen jelen volt ugyan, de arra szorítkozott, hogy a szokásos áldás mellett az „örök lámpá”-t meggyújtsa.17 Kohn Schwerin Götz hajlott kora ellenére még részt vett a híres paksi rabbi gyűlésen (1844),18 ahol vezető szerepet játszott, de 1852-ben meghalt, miután már 90. évét túlhaladta. A nyílt harc először a Haynau-féle hadisarcból keletkezett zsidó iskolaalap körül tört ki: mindegyik irányzat magának követelte az alap fölötti rendelkezés jogát. A belviszályok rendezését első feladatai közé sorolta Eötvös József is, aki a kiegyezés (1867) után az Andrássy-kormány tagjaként vallás- és közoktatási miniszter lett. Már 1866 májusában bizottságot választott a képviselőház - tagjai között volt Eötvös József, Tisza István, Jámbor Pál, Szász Károly - a felekezetek jogviszonyát tisztázó törvényjavaslat előkészítésére, melyben helyet kívántak adni a zsidóügy rendezésének is.19 Lőw Lipót szegedi rabbi és Hirschler Ignác, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke teljesen előkészítették a talajt, hogy egy kongresszus tisztázhassa a hazai zsidóság kebelében felmerült vitapontokat, és eloszlathassa a féktelenné vált ellentéteket.20 Kongresszust tartott a magyar zsidóság, amely másfél évszázad óta készült az összecsapásra, annak eldöntésére, hogy mely irányzat kezébe kerüljön a hitközségek benső életének fejlesztése. Teljes jóhiszeműség alapján állt mindkét párt, s míg az egyéni törekvések az egyéni lelkiismeret kérdését képezték, nem is zavarták egymás köreit. De amikor a hitközségekben a gyülekezet vezetése, az istentisztelet rendje, az iskolák szellemének irányítása került előtérbe, akkor már elkerülhetetlen volt az erők 15 POLLÁK 1896. 5-11. 16 STEINHARDT 1845. - Róla BÁRÁNY 1885., LAKATOS 1881. 85. 17 Az eseményeket bő részletességgel elmondja KOHN Sámuel 1898-1899. 29-34., 135-142. Könyv alakban is megjelent KOHN 1899. 18 A paksi rabbigyűlésről bővebben SZILÁGYI - SCHWEITZER 1991. 327-331. 19 GONDA 1992. 117. 20 VENET1ANER 1986. 278., 288-289. 78
