Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bárth János: Istvánmegye
Istvánmegye ház /: a’kikben holmi Zsellyer Szegény Emberek laknak :/ hány esztendeje hogy építtettek?”20 „1732. esztendőben a’ Tanú ide Bajára, úgy mint Bajai Domíniumnak rendölt Inspectora le jött volna és az útátul fogvást mái napigis lakása Baján lévén ... még a’ Tanú Bajának Tiszte volt, addig a Punctumban emlétett Házikók nem voltának, hanem csak egynéhány esztendő előtt recenter ottan fel épéttettenek ... az eö tiszti üdéjében, ... ottis, ahol emlétett Házikók vannak, Bajaiak marhája szabadon legeltettetett és mellette lévő Tón itattatott, aztis mondja a’ Tanú, hogy Kalocsai Érsekség fönt nevezett Tó mellett téglát égettetett.”21 „Tudgya bizonyossan a’ Tanú, hogy Csikós Tó nevő folyó víz és Baja várossá között szituált Terrénumot Pandúri régi szöllőkig néhaj Cardinalis Csáky üdéiben 1723. esztendőtül fogvást, miulta a’ Tanú Bajára helyheztette magát, marha legeléssel Baja városa békességessen bírta, akkoriban ottan Csíkos Tó mellékén Prófunt háznál, s Sif ambtnál, Bajai barátok egy tégla égető kemenczéjénél, melly 1727. esztendőben Uraság számára el foglaltatott, és néhaj Cardinalis Csáky másik tégla égető kemenczéjénél egyéb épületek nem voltak. Azon terrénumon épített házak hány esztendeje, hogy épéttettek? bizonyos üdéjét nem mondhattya, midőn arra nem vigyázott, tudgya mind az által, hogy nem régen, gondolná hét vagy nyolcz Esztendőknek előtte azoknak föl épétését meg történni.”22 „1765., 1766., 1767-dik esztendőkben M. Bajai uraságot béresül szolgálván a’ Tanú, gondviselése alá bízatott eökröket a’ megh írt három esztendőnek el forgása alatt Baján fölül Kis Duna, Magazinum, érsek tégla vető és azon föllül lévő zsellér házai közt egész szőlőkig a’ minémű legelő mező vagyon, délben, midőn tudni illik eökreit ki szokta fogni, minden háborgás nélkül legeltette a’ Tanú, maga pedig ... említett zsellér házokban szám nélkül dohányozott.”23 ,,A’ Tanú most leg közelebb múlt Szent György napkor vette lakását hegyenre, annak előtte pedig négy esztendeig Baja várossán föllül lévő Méltóságos érsekség zsellér házaiban, mellyeket Kakasnak is neveznek, lakott...”24 „Ez előtt circiter 30 esztendővel, midőn a’ Török Belgrádot meg vette, Banatusbul a’ Tanú föl szaladott erre a tájra, és minthogy ács mester ember volt, az réghi magazinum háznak meg újétásában három esztendeig munkálkodott, az után pediglen három esztendő múlva István Megyén csinált magának házat az mostani István Megyei temetőn föllül, azon helyen, a’ hol mostanság a’ czigányok laknak, és pedig oly közel a’ temető helyhez /: a’ mely akkor puszta volt :/ hogy kézzel oda hagyíthatott könnyen, azért tudgya bizonyosan, hogy Deutrális helyet mindenkor az Érsekség bírta, s magais meg írott helyen léveő házátul Csáky érsektül váltott contractussa szerint három forint arendáját és tizenkét napi robottyát mindenkor, még ottan lakott, az Érsekség István 20 KÉL. II. Hp. J. N. 8. 1. - 1750. évi vallatás kérdései. 21 KÉL. II. Hp. J. N. 8. 3. - 1750-ben vallotta Michael Zbiskó úr, kamarai fiskális, 45 éves, róm. kath., bajai lakos. 22 KÉL. II. Hp. J. N. 8. 5. - 1750-ben vallotta Franciscus Pruzsinszky úr, Bács vármegye föszolgabírája, 50 éves, róm. kath., bajai lakos, aki 1723 után Baja város nótáriusa volt. 23 KÉL. II. Hp. O. 18. 538. - 1769-ben vallotta Stephanus Farkas, 33 éves, róm. kath., almási lakos. 24 KÉL. II. Hp. O. 18. 530.- 1769-ben vallotta Joannes Faragó, 50 éves, róm. kath., legyeni gulyás. 65
