Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska történetéhez - V. Székely György: A kelebiai ezüstkincs sisakdíszes lemeze és heraldikai vonatkozásai
V. Székely György A sírlapok alakja és nagy felülete kitűnő lehetőséget teremtett a mind általánosabbá váló teljes címer - címerpajzs, sisak, sisakdísz - hármas egységének ábrázolására.33 A síremlékszobrászat mellett a címerábrázolás az építészeti alkotásokon, azok különféle elemein is előfordul, utalva az egyházi és világi rendeltetésű épületek tulajdonosára vagy építtetőjére.34 A fentebbi kitekintést abból a célból tettük, hogy érzékeltessük, a címer vagy esetünkben a sisakdísz ábrázolása ebben a korban az élet minden területén gyakori volt. így tehát abban sincs semmi meglepő, hogy egy ruhadíszítő lemezre is rákerült. A kelebiai lemez sisakdíszes ábrázolása nem egyedülálló az egykorú emlékanyagban. Időben és térben a legközelebbi párhuzama a fehértói ezüstkincs „Magister Sinka” feliratos korongja, melyen egy heraldikailag balra döntött kettős osztású címerpajzs látható, felette sisakkal és sisakdísszel.35 Egy másik, kisebb méretű és igénytelenebb kivitelű préselt kerek bronzlemez a Perkáta-Kőhalmi dűlőben feltárt kun temető egyik sírjából került elő.36 Rovátkolt peremű középmezejében heraldikailag jobbra döntött Anjou-címerpajzs, rajta koronás, sisaktakarós csöbörsisak, oromdíszként két strucctoll között csőrében patkót tartó struccfej. Figyelemreméltó, hogy mindkét címeres lemez a 14. századból, kun környezetből származik. A kelebiai lelet első feldolgozója, Kőhegyi Mihály az ékszerek vagy azok egy részének megrendelőjét és első tulajdonosát Garai Pál macsói bán feleségének személyében vélte megtalálni.37 Mint ő is hangsúlyozta, a lelet több generáción át, hosszabb időn keresztül összegyűlt tárgyakat tartalmaz.38 így az is elképzelhető, hogy Pál bán feleségének, Kós asszonynak ékszerei más tulajdonoshoz kerültek ill. több család ékszerei egyesültek a kincsben. Éppen a lelet feliratos korongja erősíti azt a feltételezést, hogy a sisakdísz ábrázolás sem minden célzatosság nélkül került a lemezre, minden bizonnyal szoros kapcsolatban lehetett a megrendelővel. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, a kelebiai sisakdíszes lemez köthető-e esetleg konkrét személyhez vagy családhoz? A lelet kapcsán elsőként szóbajöhető két család - a Garai és a Nekcsei — címerei más jellegűek, egyikben sincs hal ábrázolás. Hal előfordulása a címerben mind a magyar, mind az európai heraldikában megfigyelhető. A számos külföldi ábrázolás mellett jóval szerényebb az egykorú hazai párhuzamok sora. Ezek közül első helyen az Eresztvényi-család címere áll, amelyet Eresztvényi Ferenc királyi szakács kapott 1414-ben Zsigmond királytól.39 A ránk maradt címerrajz szerint a címerpajzson és a sisakon egyaránt egy csuka látható. Sisakdíszként alkalmazott halra példaként említhető a Bebek-család címere, ahol két hal 33 MAROSI 1987. 128. 34 MAROSI 1987. 126-127. 35 HAMPEL 1880.; ZSÁMBÉKY 1983. 107. 36 HATHÁZI 1991. 669.; HAVASSY 1996. Kát. 113. 37 KŐHEGYI 1972. 208-209. 38 KŐHEGYI 1972. 209. 39 SCHÖNHERR 1895. 110-113. 54
