Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Kriston Vízi József: Garán élő nemzetiségeink téli szórakozásformái és alkalmai
Garán élő nemzetiségeink téli szórakozásformái és alkalmai alkalommal rendezték Garán megújított báljukat. A „Bohémek” névre hallgató, jó kiállású vaskúti fiatalemberekből álló zenekart már a múlt októberben megfogadták, akik maguk is nagy odaadással játszanak, s ők is előre várják a mulatságot. Általában 10 fős asztalokat foglalnak már jó előre a garai és környékbeli asszonyok s leányok. Névre szólóan üzennek a Gyermekotthonban dolgozó szervezőknek, vagy esti dologvégzés után személyesen, újabban telefonon keresik meg egymást. Az italt férjeik intézik, s ugyanők látják el a kultúrházi büfészolgálatot a folyosó egyik zugában, de a bálterembe ők sem mehetnek be! A zenekar megérkezése után, este 7 órától szállingóznak az asztaltársaságok, amelyeknek ezévben majdnem egynegyede 20 év alatti lányokból állott. Az asszonyok férfi módra rendelnek, illetve hozzák ki maguk a választott italt, ami legelőször valami töményféle, de az este és az éjszaka folyamán tekintélyes mennyiségű Martini fogy el. A tréfásan női viseletdarabokat is magukra öltő zenészek mondanak egy rövid beköszöntőt, majd keringő és csárdás zenére kezdődik a bál. Másfél órás részletekben a kolo, polka és a régies sramli is megszólal az elektromos hangszereken, s még éjfél előtt a diszkózene is fölhangzik. A szervezők ügyessége révén stílszerű, nőies ajándékcsomagok kelnek el a tombolán. A sorsjegyekből származó, elég tekintélyes bevételt ezévben a helyi Sportkör céljaira ajánlották föl, amit az első tavaszi futballmérkőzésen adnak át. A csúcsidőben 200 főt is meghaladó női sereglet javarészt hajnal 3-ig kitartott. A szervezők ezután még elmosogattak és számba vették az esetleges kárt, az eltörött poharakat. Kiadós alvás után, koraeste valamelyiküknél ismét összejön a 4 asszony, s a férjek egyike által főzött halászlé mellett leszámolják a báli költségek főbb tételeit, és körülbelül vasárnap éjfél lesz, mire végeznek a számadással.20 6. Hamvazószerdán a bunyevác legények a náluk fiatalabb suttyókat küldték az általuk számon tartott lányos házakhoz, vagy maguk is útnak indultak szalonnát, tojást s kolbászt gyűjteni. A naturáliákat aztán a bunyevác kocsma tulajdonosa ingyen elkészítette, s azt nóta- és zeneszóval, a már böjtbe érő legutolsó vigalomban elmulatták. Esetenként az elnézőbb szülők megengedték, hogy lányuk is részt vehessen a vacsora utáni legényprélóban. A Dujmov Jakab és férfitársai által jó két évtizede újraélesztett férfimulatság korábban más és más helyeken zajlott. A volt téesz konyháját praktikus okoknál fogva sokáig igénybe vették, hisz ott ideális lehetőség nyílott az összegyűlt 1200-1500 darab tojás (!) és a húsfélék elkészítésére. A helyi horvát önkormányzat megalakítása körül, az 1990-es évek elején jobbára csak a számba vett bunyevác férfiakat hívták össze, az akkor már músko prélo (férfibál) nevet viselő farsangbucsuztató mulatságra. Mivel nem volt, aki az összekéregetést vállalja, no meg helyszínt is váltottak, ezért úgy döntöttek, hogy a szintén férfias birka- vagy marhapörkölttel teszik tartalmassá a báli órákat. Ettől fogva a bunyevác férfiak máshová elszármazott rokonaikat, sváb, székely és magyar barátaikat is meghívják az újabban „kakasbál”-ként is emlegetett rendezvényre. 20 Adatközlőim voltak: Aranyos Tibomé Takács Erzsébet (sz. 1955), Cseke Lázárné Bíró Gizella (sz. 1952), Fazekas Istvánné Kajtácsi Mária (sz. 1946), Szűcs Józsefné Varga Ibolya (sz. 1953). 37
