Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Wicker Erika: Bácsalmás–Óalmás későközépkori rác temetője
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999. 25-30. p. Wicker Erika Katona József Múzeum, Kecskemét r Bácsalmás-Oalmás későközépkori rác temetője1 dr. Horváth Zoltánnak és dr. Sövény Mihálynak köszönettel, a feltárás során nyújtott pótolhatatlan segítségükért 1993 tavaszán dr. Horváth Zoltán telefonon jelezte, hogy a várostól 3,5-4 km-re, a Kígyós patak mentén, az ún. óalmási részen a városi homokbányában emberi vázcsontok kerültek elő. A helyszíni szemle során a viszonylag magas domb tetejéhez közel nyitott bánya környékén több koponyát és vázcsontot találtunk, de a domb tetején - ahol akkor napraforgó-ültetvény volt - már a felszínen elszórtan is számtalan vázcsont feküdt. A bejárás során talált gyér számú edénytöredék szarmata telepet jelzett, de a temető korára utaló semmilyen leletanyagot nem találtunk. Mivel a homokbányászás folytatása veszélyeztette a lelőhelyet, a mentést szükségesnek ítéltük. A területileg illetékes régész, dr. Kőhegyi Mihály betegsége miatt a feltárást a kiskunhalasi Thorma János Múzeum vállalta fel, s a tompái leletmentés befejezése után, augusztus végén költöztünk ki a területre.2 A 19 napig tartó munka során 800 m2-nyi, összefüggő területen 91 sírt tártunk fel. Vázat két sírban nem találtunk. Ennek oka, hogy a sírgödrök sekélyek voltak, fenekük alig nyúlt a sárga föld szintje alá, így a csontokat a terület szántása során eke húzhatta el. Az egyik sír ásásakor egy korábbi temetkezést bolygattak meg, egy másik sírban két felnőtt feküdt. így a feltárt vázak száma is 91. 1 A leletmentés elvégzését Bácsalmás város segítsége mellett Kőtörő Miklóstól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés akkori elnökétől kapott 150.000 - Ft-os támogatás tette lehetővé. Az 1994. évi feltárásokat Polgár Zoltán és Pintér László vezette. Az általuk feltárt résszel itt nem foglalkozunk. 2 A temető Bácsalmás-Homokbánya néven vált ismertté a régészeti szakirodalomban. Szarmata letelepedésre utal két feltárt gödör. © Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
