Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Mándics Mihály: Kik is azok a bunyevácok?
Kik is azok a bunyevácok? ugyanaz. A két nép külön-külön önálló irodalmi nyelvvel és saját nyelvjárásokkal rendelkezik. írásmódjuk is különbözik. Az köztudott, hogy az ötvenes években mesterségesen hozták létre hivatalból a „délszláv” - még órarendben is így szerepelt majd később a Szerbhorvát/Horvátszerb nyelvet, mely sohasem volt természetes. Ilyen nép nincs, s ilyen nyelv sem. Különböző kultúrákat a történelem során még soha sem sikerült véglegesen összemosni. Befejezésként megemlítem még, hogy 1987-ben országosan emlékeztünk az e hazában együtt élt három évszázadról, mely alkalmas volt a bunyevácok identitástudatának megőrzésére. Ebből az alkalomból sok értékes kiadvány is kiadásra került. Színvonalas műsorok és kiállítások emlékeztettek az elmúlt időszakra. Nyitó dalként mindenütt elhangzott - az eddig háttérbe szorult - a bunyevácok himnuszaként emlegetett „kolo igra...”. A „Kolo libben” c. dal mellett előkerültek a „fehér-égszínkék” színű bunyevác zászlók is. Az ünnepségek keretén belül - az érdekelt településeken - kétnyelvű emléktáblák kerültek elhelyezésre. Őseink iránti tiszteletünk kifejezése ez az emlékjel. 1910-től Baja városában hagyományszerűen találkoznak az ország területéről a bunyevácok az ún. „Veliko Préló” farsangi műsorral egybekötött báli mulatságon, népünnepélyen. Az ország határán túlról is érkeznek vendégek. Az országban elsőként 1979 nyarán Baja-Szentistván (Vancaga) városrészben avattuk fel a múzeumi kezelésben lévő „Bunyevác Tájházat”. A nyolcvanas évek legvégén a magyar és jugoszláv társadalomban is olyan változások történtek, melyek alapvetően befolyásolták érdekképviseleti szervezetünk, a „Délszláv Szövetség” további sorsát. 1989-ben létrehozták a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot. Három önálló szervezetre szakadt szét a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Megalakult az önálló Horvát, Szerb és Szlovén szövetség. A hazai déli szlávok szervezetének felbomlásában, a magyar társadalomban végbement változások mellett döntő szerepe volt Jugoszlávia önálló államokra szakadásának is. A hazai horvátokra az anyanemzet régóta nem volt olyan hatással és befolyással, mint volt az a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején.15 A rendszerváltozás óta a Szövetség mellett külön van - minden nemzetiségnél - az óvoda, az iskola, a sajtó és a kisebbségi önkormányzat saját munka és társalgási nyelvén. Az ezredév küszöbén elmondhatjuk, hogy ma adottak a lehetőségek, hogy gondjainkról véleményt cseréljünk. Az elmondottak is a jobb megismerésünk, a másság elismerése és együttműködésünk célját szolgálják. A bunyevác mindig Magyarországot tekintette hazájának, sorsa összefonódott a magyarság sorsával, és sohasem akart az ország testéből kiszakadni. Szülőföldünk Magyarország! Bartók szerint: „... hogy a népek képesek együtt élni, és még ha előítélet mozgatja is néha gondolatainkat, nem acsarkodás, nem a másik iránti gyülölség a mozgató rugója, népek közötti gyülölséget mindig kormányok, uralmon lévők szítanak.” 15 GYÚROK 1998. 35. 23
