Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Mészáros Ágnes: Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999. 181-188. p. r Mészáros Agnes Katona József Múzeum, Kecskemét Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról Sztrinkó István emlékének Szeretném bemutatni megyebeli első folklórgyűjtésem anyagát. Sztrinkó István Kiskunmajsa néprajzi monográfiáját tervezve gyűjtőtábort szervezett 1983-84-ben Kiskunmajsán. 1983 májusában és 1984 novemberében vettem részt terepmunkán a kiterjedt tanyavilágú településen. Bejártam a Majsához tartozó Ötfa, Kőkút, Kömpöc, Kígyós határrészeket, valamint a szomszédos Kiskunhalas Zsana, Tajó, Bodoglár Majsához közelfekvő részeit. A közös gyűjtés eredményeként 5 évvel ezelőtt megjelent Gulyás Éva: Téli népszokások Kiskunmajsán, valamint Csík Antal: Szemelvények Kiskunmajsa néphitéből című munkája.1 Az 1743-ban újratelepített Kiskunmajsa jász, palóc, szegedi, tószegi eredetű lakossága főként katolikus vallású és hagyományőrző. Ennek köszönhető, hogy a népi orvoslás irracionális rétegét is könnyen gyűjthettem a majsai tanyavilágban. Most a gyógyító személyeket és a gyógyítás e mágikus, irracionális szemléletű rétegét szeretném ismertetni. A racionális gyógymódokra vonatkozó gyűjtésem egy más alkalommal mutatom be. Kiskunmajsán is a családtagok betegápolói az anyák és a nagyanyák voltak. Makacsabb fájdalmakkal kuruzslókhoz és imádságos asszonyokhoz fordultak vagy más gyógyító specialistákhoz. Orvost csak a legsúlyosabb betegségekkel kerestek fel. Ennek oka nemcsak az orvoshiány volt, hanem a szegénység is: Nem nagyon gyógyítottak minket, az orvoshoz se nagyon vittek. A régi öregek avval nem törődtek. Ha meggyógyul, meggyógyul. Még akkorjában nagyon soké ment az orvos. Mikor a szülők látták, hogy több a kettőnél, akkor csak elvittek az orvoshoz, ide Majsára. (Hosszú Zoltánná 73 éves) A kuruzslók a boszorkány hiedelemalakjához hasonlóan rontok és gyógyítók is voltak a egyszerre. Jónak és rossznak tudói, a fekete és a fehér mágiát is gyakorolták aszerint, hogy mihez kérték segítségüket. Leghíresebb volt közöttük Kiskunmajsán, de a szomszédos Kiskunhalason is Macska Róza. 1 GULYÁS 1994. 347-369.; CSÍK 1995. 19-124. © Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
