Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között I. - Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen
Gallina Zsolt I. Szabad tűzhelyek - tüzelőhelyek 1. egyszerű tűzhely (4., 31.) 2. előtérgödrös, egyszerű tűzhely (92., 108.) II. Külső kemencék 1. előtérgödrös, épített külső kemence padkával (109., 110., 114., 167.) (2-3. ábra) 2. előtérgödrös, épített külső kemence padka nélkül (17., 34.) 3. előtérgödrös, földbevájt külső kemence (38.) 4. korábbi objektumba épített külső kemence (47.) 5. kemencebokor előtérgödörrel (51-52., 58-59., 81-82.) a. padkás, épített (52., 58., 59., 80.) (4. ábra) b. padka nélküli, földbe vájt (81., 82.) III. Házbeli kemence (30., 80.) IV. Füstölő (105., 145; 147 ) (5. ábra) I. Szabad tűzhelyek A szabad tűzhelyek-tüzelőhelyek „8”-as alakúak voltak, ahol a tüzelőrész a keskenyebbik oldalon található. A szabad tűzhelyek esetén nem volt nyoma vörösre átégett falnak, csak az alján érzékeltünk többé-kevésbé átégett, fekete réteget. Az I. 2. csoporthoz mélyebb előtérgödör is csatlakozott. A tűzhelyek szája többnyire DK-re nézett. A tűzhelyek gödre általában ÉNy-DK-i irányú volt. Az I. 1. csoport mérete 105- 135x60 cm, az I. 2. csoport égetőtere 90x120 cm illetve 70x85 cm, előtérgödre 210 illetve 130 cm átmérőjű volt. II. Külső kemencék A külső kemencéket az eredeti járószint alatt építették meg illetve vájták a földbe. A kemencék kerek (34., 80.), lekerekített sarkú háromszög vagy körte (30., 52., 58., 82., 110., 167.), lekerekített négyszögletes (81., 109.) vagy ovális (17., 38.) alaprajzúak voltak. A térformára csak néhány kemence esetében van adatunk, ott ahol sikerült megfigyelni a felmenő falak egy részét. A kemencék egy része félgömb vagy kúp alakú lehetett (30., 34., 38., 109., 110. - 2. ábra). A kemencék érzékelhető fala 5-15 cm vastagon volt átégve. A kemencék szája a megfigyelhető esetekben 40-60 cm átmérőjű volt. A kemencék mérete igen változó volt. Az ép kemencék mérete: 60-180 cm között váltakozott. Ez összhangban van a hasonló korú külső kemencék méretével (50-180 cm). A méret feltehetően itt is összefüggött a funkcióval. Ha megvizsgáljuk a kemencék tájolását,5 akkor látjuk, hogy az igen szórt, de többségükben DK-re illetve nyugati irányba (ÉNy-Ny-DNy) néztek. A kemencék előtérgödrének hossztengelye általában ÉNy-DK-i (főleg a kemencebokrok esetében) illetve keleties irányú volt. A tüzelőberendezések tájolása szórt, de általában elmondható, hogy az évszaktól függő, uralkodó ÉNy-i illetve az időszakos ÉK-i szélhez igazították őket. A kemencék alját többnyire letapasztották. A tapasztás alá cserépréteget helyeztek. A cseréprétegnek a hő növelésében és megtartásában volt nagy szerepe (3. ábra). Ennek 5 A tájolást az égetőtér, illetve a kemence felöl nézem. 154
