Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)

A Duna és a Tisza között I. - Kelemen Márton–Rózsa Gábor: Csallány Gábor Bács-Kiskunban

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999. 141-152. p.

Kelemen Márton - Rózsa Gábor

Csallány Gábor Bács-Kiskunban

A Tolna-tamási születésű (1871. május 10.) múzeumalapító régész apja, eredetileg Csollány Lajos (1847) vasúti ellenőr, főkalauz volt a Budapest-Zágráb-Fiume vasútvonalon, így Gábor (György Mihály) a fővárosban, Bátaszéken és Fiúméban járta az iskoláit, miközben elsajátította a német, horvát és olasz nyelveket. Hajófutőből lett távírász a világjáró „Matlekovics” gőzösön (1890), és a telefonszerelő tudományával telepedett le Szentesen a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulatánál.1

Numizmata volt eredetileg, de már 1895-ben a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából leleteket mentett a Ficsor-halomnál, és a Millenium fényében megalapította a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot. S bár ő maga csak „múzeumőr” lett a társulatban, annak motorja maradt élete végéig.2 (1. kép)

Bács-Kiskun megyei szereplését már fellépése első pillanatában megkezdte, amikor „Hol volt Pusztaszer ?” címmel - laikus műszaki tisztviselőként - jó érzékkel ártotta bele magát a GÖNDÖCS Benedek - KADRA Kabos - NAGY Géza és RÖMER Flóris nevével fémjelzett tudományos vitába, melynek során az oly jelentős magyar történelmi helyszínt Mindszentre tette volna egy szakértő.3

„Cherchez la Femme!” - még soha senki nem merte úgy értékelni Csallány szereplését, mint most megtesszük: hiszen még 1894-ben kötött házasságot a három gyermekes csodálatosan szép özveggyel, Honig Benőné - Csergő Kornéliával, akitől még nyolc közös gyermeke született. Az első volt közülük Csallány Ilona (1895. január 1.), akit a nagy hidegre való tekintettel csak két hét múlva keresztelt meg a Szentesi Szt. Anna Plébánián Ulár István plébános.4

Ha figyelembe vesszük a házasságkötés május 28-i, és a születés január elsejei dátumát, bizony az esküvő egyik „nyomós okát” kell feltételeznünk, aminek az igazán belátható tényezője lehetett, hogy amikor az első gyermek, Ilona fogant, a szép özvegyet

1 CSALLÁNY 1971.1-2.

2 CSALOG 1964. 4-5.

3 CSALLÁNY 1895.

4 Szentesi Szt. Anna Plébánia; Kereszteltek anyakönyve 1895. 2. o. 15. sorszám alatt Ilona, Aranka. Szülők Csallányi Gábor rk. árment. társ. tolnok és Csergő Kornélia rk. az I. tizedből (házszám nélkül). Keresztszülék Klock Gyula bpesti rk. tollnok és Molnár Aranka rk.

© 1999 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét