Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Schwalm Pál: A magyarországi németek kultúrkincsei
Dr. Schwalm Pál Az elmúlt évtizedekben a hazai „Német Szövetség” 220.000 németről beszélt, de az is csak becsült adat volt. A német önkormányzatok már 250.000-re becsülik a hazai németek számát, de ez önámítás és történelemhamisítás. 1975 óta tizenöt éven át, tavasztól őszig több száz, még németek lakta falunak több ezer családjában vettem fel magnóra a németeknek azokat a kultúrkincseit, amelyeket az elhalt nemzedékek még nem vittek magukkal a sírba. De az én igyekezetem is már régen elkésett. A hajósi Czick Julianna, szül. Szauter (82 éves), aki számtalan mesével, népdallal lepett meg, ezt mondta: „Igyekezzék ám tanár úr, mert a többit a sírba viszem.” így volt. Egy nagyon idős kátolyi asszony 1986 őszén arra kért, hogy csak tavasszal készítsük el a felvételt, mert a tél folyamán összeszedi a falujában még fellelhető népdalokat. 72 népdalcímet küldött el postán. Amikor tavasszal a megbeszélt időben Kátolyba mentem, éppen temették. Több faluban azzal fogadtak, hogy „előbb kellett volna jönnie, akik még mesélni, énekelni tudtak volna, elhaltak.” No de, in médiás rés. Hol találtam még néprajzi anyagot? A Bácskában, Bánátban, Gyulán (a városnak külön német negyede volt) és környékén, Buda környékén, Baranyában, Tolnában, a Bakonyban, a Vértes hegységben, Szombathely és Sopron környékén. Bejártam az egész országot, de gyűjtöttem Apatinban, Drezdában és a München melletti Echingben is. A hazai kultúrkincsnek mely műfajai szerepelnek gyűjteményemben? 1. Népdalok. Herder - elsőként - a népdalon olyan költészetet értett, fogalmazott meg, amely egy népnek a lelkét, a lényegét tükrözi, különösen a dalban, amely egyszerű, szerény és énekelhető, és nem igényel sem tanultságot, sem képzettséget. A népdal kollektív tulajdon, ezért alakul, formálódik, csiszolódik és tökéletesedik formában és tartalomban. Az egyes éneklő, mesélő és kollektív alkotáshoz az előadás stílusát és módját adja. A kész mű nem egyes emberé, hanem a népek közösségéé. A népzenében szigorúan véve minden alkalommal új „átirat”, variáns keletkezik. A szöveg, a tartalom az élet minden területét felöleli, tájékoztat, leír, bölcsességével tanít, megörökíti egy népréteg mindennapjait, szokásait. A dallam az érzelmek világát tükrözi, felnyitja a lelket, nincsen magasabb rendű zenei forma, amelynek elemi alapjait meg nem találhatnánk a népdalok között. Milyen forrásokból táplálkozik a hazai németek népdalkincse? a) A legtöbb éneket az őshazából hozták magukkal és itt adták tovább szájhagyomány útján a következő nemzedéknek. Néhány családnál gót betűs, kézzel írott ének-fűzeteket találtam, sokan elmondták, hogy a legtöbb családban ezeket is, mint minden németnyelvű könyvet, az orosz megszállás előtt félelmükben elégették. b) Több olyan népdalt is felvettem, dogoztam fel, amelyeket Josef Lefftz „Das Volkslied im Elsass” című háromkötetes hatalmas munkájában is megtaláltam. Ez azt jelenti, hogy népdalok Elsass-Lotharingiából is átszivárogtak azokba a német tartományokba, ahonnan őseink az ulmi tutajokon lecsurogtak Magyarország különböző tájaira. c) Nagyon sok népdal itt keletkezett. A népkultúrák kölcsönhatása itt is érvényesül. Petőfi és Tóth Kálmán sok költeménye vált népdallá. Német népünk átvette a 12
