Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Múzeumi percek - Kollárné Éber Orsolya: Baja szerb megszállása alatt nyomtatott plakát konzerválása
Kollárné Eber Orsolya Kémiai tisztítás A tintával írt leltári számot 3 %-os etil-alkoholos Regnállal kétszer levédtem. A tixo öntapadós ragasztót acetonos tamponálással felülről visszaoldottam, így el tudtam azt távolítani. A papír nagyon erős savasságára való tekintettel a konzulens javaslatára nem az általam gondolt permetezést (kalcium-hidroxidos) választottam a savasodás további roncsoló hatásának megakadályozására - a töredezett, gyenge megtartású anyag ellenére hanem a neutralizálást, melynek során a savasodott papír savtartalma kiázik a papírból. Az eredményesség érdekében 1% zsíralkohol-szulfát felületaktív anyagot is tettem a vízbe, ami semleges hatású mosószer. A víz hőfoka kézmeleg 30-35 °C körüli volt, az áztatási idő 20 perc. A gyenge megtartású tárgyat csak segédanyaggal, Vetex-szel lehetett kivenni az áztatóvízből. Bő vízzel öblítettem, annak érdekében, hogy az áztatóban csak fellazult szennyeződéseket, valamint a felületaktív anyag maradékát távolítsam el. A mért pH érték 7 volt. A szívópapír között kb. 12 órát szárítottam. A további savasodás megakadályozása érdekében a tárgyat közömbösítettem, 1%-os Ca (OH)2 oldatba helyeztem, melynek pH értéke 10 volt. Az oldat hőmérséklete 30-35 °C-os, kézmeleg volt. Tíz perces közömbösítés után a keletkezett sókat tiszta vízben 5 perces áztatás után kimostam. A szárítást szívópapírok között végeztem. A tárgy konzerválása A tárgyat a megerősítés céljából japánpapírra kellett kasírozni. Előtte azonban a már igen gyenge papírt alkoholos Regnállal egyenletesen átitattam, megerősítettem. A mikrobiológiai kórokozók jelenléte miatt 5%-os Nipagin alkoholos oldattal fertőtlenítettem. A japánpapírt feketekávé főzetével megfestettem, hogy a plakát alapszínétől nagyon ne váljék el. A kasírozást a szokásos módszer alapján nem lehetett a tárgy korábbi savas töredékenysége, töredezettsége miatt elvégezni úgy, hogy mindkét anyagot - japánpapír, plakát - ragasztóval kenjük meg. Ezért a plakát konzervált darabjait vizes montírozó-asztalon illesztettem össze. A kitöredezett részek többségét ekkor helyeztem vissza. Összeállítás után a japánpapírt metil-cellulóz méz sűrűségű oldatával kentem meg. Amikor a japánpapír átnedvesedett és egyenletesen átitatódott, a plakát hátoldalára ragasztottam rá. A felkasírozott tárgyra szívópapírt helyeztem, majd az egyenletes, lassú szárítás érdekében csak nehezéket - falapot - helyeztem rá. Tíz perc múlva megnéztem annak érdekében, hogy a kiszivárgott metil-cellulóz ragasztó ne ragadjon a szívópapírra. Ezt követően a teljes kiszáradásig présbe tettem. A présből kivéve a plakát középső, hiányos részénél a japánpapír meggyűrődött, hullámosodon. Úgy véltem, még a jobb tartás érdekében, a hátoldalra egy másik, vastagabb japánpapírt felragasztva a gyűrődés kihúzódik. 116
