Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
Kőhegyi Mihály - Rózsa Gábor feletti Cserna Bara Tisza-torkolata között 27 láb (8,53 m) szintkülönbség van, melyet 5 kamarai szekrény-zsilippel át lehet hidalni. Tervüket támogatta a király is, igy kapta a Ferenc-csatorna nevet. Gábornak a harctérre kellett mennie, József pedig felhívást adott közre a Magyar Hírmondóban.6 Közel egy millió forintos tőkével hajózási társaságot hoztak létre a közel 120 kilométeres csatorna megépítésére.7 A munkák 1793-ban kezdődtek el, kezdetben katonasági erőkkel. A háború kitörése után politikai foglyok kínlódták végig a nyomvonalat ún. „spanyol-ketrecekben”. Köztük állítólag még egy olasz püspök is szenvedett.8 A részletes mezőgazdasági - kisajátítási - terveket Peter Weidmann készítette 1794-ben. Mémöksegédje Anton Quits volt. Ezek a legelső nyomvonal-sávos építési tervek a Honban. A sáv Preradovity-Prekaja- Monostorszeg-Szivác-Cservenka-Kula-Új-Verbász és Overbász-Szenttamás-Csema Bara között maradt fönn.9 A fenékszélesség 17 m, vízszíni szélessége 23-25 m, átlagos mélysége kb. 2 m volt. Rajta 60 tonnás rakományokat úsztathattak ökör- vagy lóvontatással. A verbászi zsilip téglaépítménye 1909-ben - 115 év múltán - javításra szorult. Ekkor került elő az alapba ágyazott 1794. június 9-i alapkő-letéti ezüstlemeztábla az alábbi szöveggel:10 11 „ Ő Felsége, II. Ferencz császár, győzhetetlen római imperátor, a magyarok apostoli királyának fővédnöksége alatt P. P. P. F.: az örökös kir. herczeg, osztrák főherczeg Sándor Lipót, Magyarország kegyelmes nádorának védnöksége alatt; nemes Bács vármegye főispánjának, Örményi Józsefnek pártfogásával a közjót szerető förangúak, előkelők, nemesek, s a haza legjobb polgáraiból egyesült, s gróf Apponyi Antal és gróf Harrach János elnöksége alatt levő társaságnak pénzén építették ezt a Ferencz király nevével felékesített hajózó csatornát a kereskedelem fejlesztésére, a magyar nemzet dicsőségére és üdvére, s a szerencse óhajuknak kedvezvén, ezt a négyszegletes követ a zsilip alapjába emlékül helyezték az észtehetségben és ügyességben két kiváló édes testvér, Kiss József és Gábor, magyar nemesek, kik kitűntek építészeti tudományukkal és hírnevükkel szolgálván az utókornak, s ennek hálás és halhatatlan emlékezetét maguknak kiérdemelvén, kik eme nagy jelentőségű műnek kezdői, kiásatásának befejezői és felépítésének igazgatói voltak. Verbász, 1794. június 9-én. ” Sorsszerűén magyar, hogy a Kiss-fivéreket az osztrák sógor a kivitelezés befejezésének folyamatában szabályosan lesodorta Bácska talajáról. Heppe Szaniszló, kamarai építési főigazgató fejezte be a nagy művet 1802. május 2-ára - ő sem tudta hamarabb befejezni, mint azt a Kiss-testvérek tervezték. Kiss József - ennek ellenére - még egy csatornát tervezett, mely Szabadkától Ókanizsáig vezetett volna.11 Öccse, Kiss Gábor, aki a francia háborúkban őrnagyságig vitte, nagyon korán és visszavonultan Bécsben halt meg 1800. április 17-én, József pedig Zomborban tengette életét, és 1813. 6 KISS 1792. 7 REISZIG 1909. ISO. 8 BOROVSZKY 1909. 381. 9 MOLS 12: Div. XI. No. 53: 3/a-b, és No. 53: 4-6.a. és No. 53: 6.b-8. alatt 10 HEINCZ 1909. 382. 11 FODOR 1957. 69. 154
