Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
Új adatok az avar kori sírformákhoz a Duna-Tisza közén eltávolítják, és nagy gödröt csinálnak. A gödör egyik oldalán barlangszerű fülkét vájnak.[...] A halottat pedig oldalfülkébe helyezik olyan tárgyakkal együtt, amelyekről előbb említés történt.[...] Azután betemetik a temetőfölke előtti gödröt. Tetejére követ helyeznek úgy, hogy később ezt a helyet ne lehessen megtalálni.” Kovrig Ilona a csókái sírok ismertetése kapcsán megjegyezte, hogy a mokrini temetőben a padmalyos és a fulkesírok együtt találhatók meg és leletanyagukban nem különböznek a temető többi sírjától10 11, de egyéb megjegyzést nem tett a padmalyps sírokra vonatkozóan. Legelőször Török Gyula különböztette meg élesen a padmalyos és a fűlkesírokat a kerepesi temetőrész ismertetése kapcsán.11 Szerinte „a két temetkezési változat előfordulása nálunk leletanyag, idő, sírirány és területi elhelyezkedés tekintetében is különbséget mutat...”, feltételezéseit azonban semmivel nem támasztotta alá. Az azóta eltelt időszakban jelentős előrelépés a fulkesírok ügyében történt, megnövekedett a dokumentált és publikált fűlkesírok száma, megtörtént összefoglalásuk, kataszterük összeállítása is.12 Mindez nem mondható el a padmalyos sírokról. Máig kevés a hazai közölt anyag, de előfordulásukról tudunk a Duna-Tisza közén (Hajós- Ciffahegy, Kecskemét-Városföld, Kunszállás, Kerepes, Backi Sokolac) és nagyobb számban a Tiszántúlon (Deszk G., Deszk R., Kaba, Hajdúdorog-Városkert, Mokrin, Szegvár-Oromdülő, Szentes-Borbásföld). Területi különbségek is feltételezhetők, pl. míg a korai tiszántúliakban a részleges állattemetkezés jellemző és a padmalyba rejtett halottat elválasztják bőrrel és/vagy fával az aknától, addig ezek közül egyik sem jellemző az általam eddig ismert Duna-Tisza közi temetkezésekre. A szlovákiai kutatás úgy tűnik, hogy néhány lépéssel előttünk jár a problémakör körüljárásában. A borovcei temetőben nagy számban került feltárásra padmalyos sír és ezekkel kapcsolatban a terminológia tisztázására és a temetkezési szokás értelmezésére az ásató kísérletet is tett.13 A fulkesírok és a padmalyos sírok is bizonyos hasonlóságokat mutatnak, azonban ezek viszonyának tisztázása még nem történt meg. A padmalyos és aknasírok eredetére vonatkozóan Somogyi Péter szerint ezek előzményei a 6. századi sztyeppén megtalálhatók.14 Bizonyos egyezések a temetkezési szokásokban a padmalyos és fulkesírok között arra utalhatnak, hogy a kárpát-medencei kora avar kori fülkesírok a padmalyos temetkezés gyakorlatából alakulhattak ki a Tisza partján.15 Az avar kori padmalyos sírok problematikája nagyobb lélegzetű, további kutatásokat igényel, amelynek csak az elején járunk. Revízió alá kell vonni a régi anyagközléseket, kronológiai besorolásukat pontosítani kell, szükséges a leletegyüttesek elemzése és ezek után talán törvényszerűségek, esetleges területi csoportok megállapítása is lehetővé válik, legvégül gondos figyelmet kell fordítani majd arra, hogy 10 KOVRIG-KOREK 1960. 267. 11 TÖRÖK 1973. 129. 12 LÖR1NCZY 1994. 13 STASSIKOVÁ-StUKOVSKÁ 1996.287-304. 14 SOMOGYI 1987. 15 LŐR1NCZY 1994. 319. 149
