Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Honfoglaláskori női viselet rekonstrukciója a homokmégy-székesi sírleletek alapján nyomaira bukkant a kampós fülekben Várfalván.13 A Madaras-Sárrétudvaron végzett feltárások során cérnával rögzített veretekre bukkantak. Ezek vászoncsíkra felvarrva, fűzéssel megerősítve csüngtek a mellre.14 Szeged-Algyőn a vereteket felfüggesztve egy textilpántra felfűzve, egyetlen fonal segítségével rögzítették, melyet hátul végighúztak a füleken. A középkori és a múlt századi viseletben is találkozunk ezzel a rögzítési formával a pásztormellényeken és a ködmönökön.15 Madarason több, egymástól független veretsort erősítettek fel a ruhára. így lehetséges, hogy a kereskedők már eleve pántra felerősítve árulták a vereteket, és kinek-kinek annyit vágtak le, amennyit fizetni tudott.16 A véretekkel díszített selyempántot önállóan is viselhették a nyakon a ruha nyakkivágásától függetlenül. így a csüngős veretek több funkciót is betöltötték: díszíthették a ruha kivágását, a nyakat, a pártát, a kaftánt és az övét, sőt lehettek nyakláncon is.17 A továbbiakban a veretek néhány párhuzamát szeretném bemutatni. A csüngős veretek - kivéve a 7., 28. veret - analógiája Boszniában a Gomjenica folyó mellett került elő.18 Bálint Csanád tipológiája szerint e csüngős veretek alsó tagja: I/e típusú, ahol a csepp formájú középső részt bemélyítés, vagy tagolt borda veszi körbe. A csüngős veretek egy olyan csoportjába tartozik ide, amely leginkább a Dunántúlon terjedt el.19 A 7. és 28. veret párhuzama a Hódmezővásárhely-Kopáncson20, Székesfehérvár- Demkóhegyen (12.sír) és Vasason - ahol pártafüzérként funkcionált - található meg21. A veret I/a típusba sorolható: az alsó tag közepén egy tojásfüzér - léc - van, melyet mindkét oldalról egy-egy ívelt lécpár fog körbe. Az országon belül ezek a ruhadíszek egyenletesen terjedtek el, de hiányoznak a Duna-Tisza között.22 A hiányuk azért feltűnő, mert Dél-Magyarországon viszont nagyon gyakran előkerültek. Észak-Magyarországon főleg olyan temetőkben fordultak elő, amelyek nem a köznéphez tartoznak.23 A veretsor szélein két pillangósveret helyezkedik el. Ez a ruhadísz nagyon gyakori a 10. századi női viseletben. Hajdúdorog-Gyúláson és Püspökladány-Eperjesvölgyön az ingnyakat, Gáva-Szincsedombon a csizmát díszítette.24 Két szárnyán egy-egy kör alakú 13 ROSKA 1914. 134. 14 RÉVÉSZ-NEPPER 1996. 53. 15 KÜRTI 1980. 325., KÜRTI 1996. 150. 16 KÜRTI-SZŐKE 1983. 259. 17 HAMPEL 1907. 60.t. 18 BÁLINT 1991. XXXIX t. 11. 19 BÁLINT 1991. 126. 20 BÁLINT 1991. 123. 21 BAKAY 1966. 74. 22 Bár ez magyarázható a kutatás hiányosságával is, hiszen igen kevés 10-11. századi temetőt tártak fel e régióban. 23 BÁLINT 1991. 126. 24 FODOR 1996. 231., 246., 143. 93
