Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Temetkezési szokások egyX-XI. századi (Homokmégy-Székes) temetőben átmeneti formának tekinti.24 Mivel a szokás jelentős számú X-XI. századi temetőben előfordul szerte az országban, ezért inkább a terjedő kereszténység általános hatásának tulajdoníthatjuk, ugyanakkor nem zárhatjuk ki a szuggesztívebb gyakorlatú keleti egyház közvetett hatását sem. Az is figyelemre méltó, hogy a magyarországi püspökségek metropoliájának szervezése egybeesik Szent István és II. Baszileiosz szövetségével. Viszont éppen Kalocsán nincs adatunk korai egyházmegye alapítására!25 Mesterházy Károly az I. kalocsai székesegyház esetében bizánci építési technikára és stílusjegyekre hivatkozott.26 A temető kapcsolatai E temetőben pogány gyökerű, de a kereszténységgel már érintkező közösség különböző generációi temetkeztek. A temető népességének etnikumát alapvetően magyarnak határozhatjuk meg. A közösség azonban feltehetően nem csak egy gyökerű, talán avar közösség is beolvadhatott, vagyis nem kizárt egy reliktum avar népesség továbbélése. Erre egyes temetkezési szokások, a padmalyos sír(ok), a füles, padkás, teknő és ovális sírok utalhatnak. E feltételezett kapcsolatokat további feltárásoknak kell bizonyítania. A temetőnek általunk ismert részét a leletanyag és a temetkezési szokások alapján a X. század középső harmadától a XI. század elejéig használhatták. A temető belső kronológiai rendjét vizsgálva XI. század elejére keltezhető sírok a K-i részen - közel a temető K-i árkához - találhatók, nyugatabbra haladva mind korábbi temetkezés figyelhető meg. A temető faluját - falvait - a tőle DNy-D-DK-re elterülő Árpád-kori falvak között kereshetjük. A lelőhelytől D-re levő Szentegyházpart körül illetve a székesi temetőtől Ny-D-K-re nagy kiterjedésű Árpád-kori és középkori lelőhelyek nyomait találtuk. A feltárt temető és a környező Árpád-kori falvak időrendi viszonyát - feltárás hiányában - nem sikerült tisztáznunk. Ugyanakkor Szentegyházparton lokalizáltuk a középkori Mégy falu templomát. Annyit azonban sikerült megfigyelnünk, hogy az Árpád-kori falvak szórtan helyezkedtek el, és egy részük a mai Homokmégytől kissé távolabb (D-re illetve K-re) volt található. A középkori telepjelenségek egymáshoz és a mai Homokmégyhez illetve a Szentegyházparton levő középkori templomhoz közelebb helyezkedtek el - mintegy azt körbevéve (1. ábra). A temető a Kalocsai Sárköz középső részén található. E terület zárt tájegység volt, melyet Ny-ról a Duna és K-ről a Nagysár27 - ma Örjeg - övezett. E szigetszerű vidékről több X-XI. századi temetőt, illetve temetőrészletet ismerünk. Ezek többsége azonban nem ásatásból származik. Kalocsa környékéről 2-2 öv- illetve nyeregveret került a Nemzeti 24 KOVÁCS 1989. 169. 25 BAÁN 1995. 1169. 26 A Kalocsától D-re kezdődő szláv helynévi anyag alapján e területen szláv alaplakosságot, Kalocsán pedig szláv földvárat feltételez (MESTERHÁZY 1970.). 27 Az elnevezés I. Béla 1061-es oklevelében szerepel először (GYÖRFFY 1987. 322.). 83
