Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Horváth M. Attila A mai Halomszállás a közeli Kalocsáról kirajzó lakosság mezőgazdasági településeként jött létre a XVIII. században. Az általában egy utcasorból álló szállások éppúgy jellegzetes településformái a Kalocsa környéki vidéknek, mint az úgynevezett szigetekre települő tanyák, majorságok. A Szabadszállás - Akasztó magasságában a Kígyós-ér, (ma Kiskunsági Főcsatorna) és a Dunavölgyi Főcsatorna összefolyásától terebélyesedő, délen Császártöltés-Sükösd vonaláig elterülő egykori tőzegláp, az Örjeg, szinte máig fontos szerepet játszott a környék településszerkezetének kialakulásában. Az őskortól kezdve a Kalocsa környéki tanyavilág kialakulásáig az Örjegből kiemelkedő szigetecskéken éltek és temetkeztek a környék lakói. A Duna-Tisza közi homokhátság határát jelző úgynevezett Magaspartot a Duna-menti hátságtól elválasztó Örjegen keresztül vezető út fontos átkelőhely volt a nedvesebb időszakokban többnyire víz alatt álló területeken. Az átkelőhelyek átellenben levő pontjain rendszerint gazdag lelőhelyek találhatók, mint például a Halomszállással szemben elhelyezkedő Kecel környéki Vádéi dűlő14 és Lehoczky tanya15. A lelőhelyek ilyen jellegű sűrűsödése nyomon követhető szinte a megye egész területén és esetenként azok folyami átkelőhelyekhez való kapcsolódása is kimutatható. A honfoglaláskori temetők kissé szétszóródva, azonban mégis egy-egy egységet képezve helyezkednek el a megye területén. Az egyik csoport temetői a Duna-menti hátságon, a Dunavecse-Solt-Kalocsa vonalon, a másik csoportéi viszont a Kecskemét- Tiszakécske-Kiskunfélegyháza vonalon sűrűsödnek. Külön egységet képeznek a Baja- Jánoshalma-Kiskunhalasi déli régió temetői és sírjai, amelyek inkább a Szeged környéki leletekhez hasonlíthatók. A két csoport között egyfajta kapcsolatot teremtenek a megye északi területén elhelyezkedő magányos sírok Kunadacs, Izsák és Ladánybene leletei, melyek egy képzeletbeli K-Ny-i irányú útvonal mentén helyezkedtek el, amelynek nyomát Soltszentimre és Tiszakécske között gazdag női és esetenként tarsolylemezzel is bíró férfi sírok követik. Irodalom DIENES István 1994 Landnahmezeitliche Kerbinschrift aus dem Gräberfeld von Homokmégy - Halom in der Umgebung von Kalocsa. In.: Folia Archeologica 43. 167-180. FETTICH Nándor 1937 A honfoglaló magyarság fémművessége. GARAM, Éva 1975 The Homokmégy-Halom Cemetery. In.: Cemeteryes of the Avar Period (567-829) in Hungary I. (Ed.: Kovrig, I.) 11-42. Budapest 14 FETTICH 1937. 104-107. 15 WINKLER 1912. 76
