Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Bárth Dániel kereszteléssel együtt járt az asszonyok szülés utáni templomi avatásának szertartása (Introductio puerperarum), amelyért 5 krajcárral számolva 3 forint 25 krajcárt kapott a tanító.10 11 A jövedelemlista kiszámítója évente kb. 5 esketéssel számolt, amely összesen 1 forint 25 krajcár tanítói jövedelmet hozott. A temetési szertartások utáni járandóság felnőtt ember esetében 25 krajcár, gyermek esetében 12 krajcár volt. A nagyfokú gyermekhalandóság tényét bizonyítja az a bejegyzés, hogy a kimutatás készítője kb. 10 felnőtt temetéssel szemben 36 gyermek halálával és temetésével számolt évente.11 A vadkerti tanító évi jövedelmének összege hozzávetőlegesen 94 forint 32 krajcár körül alakult az irat tanúsága szerint. Foktőn 1764-ben „opere Sárköziem/” épült fel az új iskola a falu közepén. A jelentést készítő esperes által használt különös kifejezés minden bizonnyal a „sárközi módon” történő házépítési technikára utal. Házi Pál esperes az irat egyéb részeiben többször körülírta a sárközi házak jellegzetes tapasztott sövényfalát. Szűkszavúsága következtében a jelentés végén szereplő Foktő esetében mindössze e rövid utaló kifejezéssel élt. A sövényfalas iskola felépítése 38 forintba került. Az első foktői tanító, Kucserka András neve más forrásokból ismert.12 Kucserka 1762-ben érkezett a faluba. A község elöljárói két alkalommal, 1762-ben és 1764-ben egyaránt szerződést kötöttek a tanítóval. A kontraktusok szövegét Bárth János tette közzé.13 Házi Pál jelentése szerint 1767-ben újabb jelentős változás történt Foktőn, miután ebben az évben a földesúr kiutasította a faluból a kálvinista prédikátort és kántorát. Házaikat az imaházzal együtt 156 forintra becsülték, ideiglenesen a plébánosnak és a tanítónak adták használatra. Patajon 1760-ban mindössze 6 forintért vásároltak meg egy valószínűleg leromlott állapotú házat iskola céljára. A következő években kijavították, 1767-ben megtoldották még egy tanteremmel. A munkálatok a katolikus lakosok kézinapszáma mellett 6 forintba kerültek. A pataji iskolaépítés kiadásait a parókia kasszájából fedezték.14 Házi Pál jelentése a miskei iskolaépület változásairól is tudósított. Itt 1766-ban építették újjá a vert falu iskolát a község 17 forintján.15 A jelentést készítő esperes az 1755-ben épült első jánoshalmi iskola vonatkozásában nem jelzett lényeges változtatásokat a vizsgált időszakban.16 A Hajós leányegyházának számító Császártöltésen viszont új iskolát épített a község „ex crudis materialibus". Az elkészült „honesta domus Scholaris”, azaz a szép, tekintélyes iskola árát a kézi robotmunkával együtt 250 forintra becsülték. Bánáti Miklós 10 A forrásadat bizonyítja az Introductio, azaz a gyermekágyas asszonyok templomi „bevezetése” szokásának általánosságát ebben az időszakban. 11 Ilyen szempontból érdemes összevetni a keresztelés, a temetés és az iskolába járás kapcsán előkerült gyermekekre vonatkozó számadatokat. Ezek alapján kitűnik, hogy a megszületett gyermekek több mint fele korán, még az iskoláskor előtt elhalálozott. Megfigyelhető az is, hogy a felnövekvő gyermekek kis hányada látogatta rendszeresen az iskolát. 12 Vö : BERAUER 1896. 129. 13 BÁRTH 1997. 326-328. 14 Berauer művében olvasható, hogy ezidötájt Király István volt a foktői tanító - BERAUER 1896. 222. 15 A miskei elöljárók és a tanító között 1764. május 4-én megkötött kontraktust lásd: BÁRTH 1997. 329. 16 Ez némileg zavaró abból a szempontból, hogy a helytörténeti irodalomban az iskolaépület éppen 1764- ben történt jelentős kibővítéséről tesznek említést. Lásd: KARSAI 1974. 68. 50
