Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)

Kalocsai mozaikok

Emlékmorzsák a kalocsai múzeumról

pörgebajuszos, zsinóros ruhás, csizmás férfi lépett be, és szinte hívogató vőfély módján mutatkozott be. Nagy Czirok László volt. Elmondta, mennyire örül a segítségnek. Ernő bácsi viszont édesanyámmal üzent, hogy bármikor szívesen lát baráti látogatásra, de koránál és képzettségénél fogva nem fogad el tanácsokat egy taknyostól. Ezek után nem sokat zaklattam, tanácsot pláne nem adtam. A múzeum még mindig a városházi folyosón volt, legvégén egy kisebb szoba, kalocsai újabb bútorokkal berendezve, ez volt az iroda is, az itt álló festett asztalon adminisztrált, ha nem éppen otthon. Nem sok munka volt. Azon zsörtölődött, hogy a vásárláskor nyugtát kell kérnie, tán azt hiszik, hogy magára költi azt a kis pénzt. Inkább nem vásárolt. Egy napon pecsétes írás jött, hogy a Jószágkormányzóság - ma Hotel Kalocsa - épületét kiutalták a múzeumnak. Úgy emlékszem, orosz katonák voltak addig benne. Megkapta a kulcsot is, de ahelyett, hogy néhány diákkal egy asztalt, pár széket átvitt volna, s ott letelepszik, levelet írt a MOK- nak, hogy milyen pénzből fizesse a hurcolkodást. A hivatal malmai akkor is lassan őröltek, mire választ kapott, a magyar katonaság feltörte az ajtót és beköltözött. Akkor már hiába lobogtatta a kiutalást, késő volt, maradt a városházán haláláig. Ekkor a vezetéssel megbízták azt a csinos ifjú hölgyet, aki addig mindenes volt: takarított, postára járt, adminisztrált, teremőrködött, most már vezesse a múzeumot. Egy nap aztán vétett az éberség ellen, elfelejtette bezárni az ajtót, elbocsájtották, majd a gyűjteményt egy raktárba zsúfolták. Ott maradt addig, míg Geri István, a gimnázium akkori igazgatója gondjaiba nem vette. Az iskola pedellusi szobáját és cserkészotthonát kiürítve mindent odaszállított. Ezután kapcsolódott a munkába Pécsiné Ács Sarolta, aki a tárgyakat igyekezett megtekinthető formában elhelyezni, majd külső segítséggel konzerválási és leltározási munkák is folytak. Ez utóbbiban feleségemmel együtt én is résztvettem. Pécsiné kezdte meg a rendszeres gyűjtést, elsősorban viseleteket és textileket gyűjtött. Pár év múlva került oda Bárth János is, és költözött a múzeum mai helyére, de az az időszak már ismert.

31