Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Ikonográfiái kérdések Evangélista Szent János-oltár. Brügge, Sint-Janshospitaal, Memlingmuseum. 1474—147916).; Joachim Patinir az, aki megfesti az első fekvő formátumú Keresztelő Szent János prédikációja c. képet (Bruxelles, Koninklijke Musea voor Schone Künsten. 1515-1519).17 Németalföldön Patinir után immár f-őtémaként jelenítik meg Keresztelő Szent János prédikációját, Herri met de Bles (1510 k.—1555 k.) például öt ilyen képet is festett18 (pl. Cleveland, Cleveland Museum of Art. 1535 körül). Bruegel képének elemzése közben gyakran elkövetik azt a „hibát”, hogy a mű „első olvasatából” indulnak ki, s abból próbálnak végkövetkeztetéseket hozni. Bruegelnél ez a fajta képelemzés felkínálja szinte magát, s a művész posztumusz fricskájaként egy mindenkori „elterelő hadművelet” részeként jelenik meg. Bruegel művészete s annak interpretációja különösen nehéz feladat elé állít mindenkit, s utolsó - brüsszeli - korszakára ez különösen érvényes. Carl Gustaf Stridbeck szerint Bruegel művészete a naturalizmus irányába hajlik el: „A szimbolikus apparátus beszűkül és diszkrétebb lesz; beolvasztja a szimbolikus elemeket a miliőbe, olyan módon, hogy nehéz lesz annak eldöntése, hogy valóban mélyebb - szimbolikus és didaktikus - tartalommal vagy csak ábrázoló funkcióval bírnak.”19 Id. Pieter Bruegel a reformáció korában élt, aminek „természetesen” tükröződnie kellett, mind témaválasztásban, mind az ikonográfiái és képgondolati apparátusában. Itt azonban vigyázni kell arra, hogy ne csak történelmi illusztrációként, vagy politikai és vallási állásfoglalásként kezeljük a művet. Keresztelő Szent János személye kiemelt jelentőséggel bírt a protestánsok gondolatvilágában. Gyakran jelenik meg - írott és képzőművészeti formában egyaránt - „azonosítása” a nagy reformátorokkal. Egy 1556/58-ban készült Krisztus megkeresztelését ábrázoló fametszet (Jakob Lucius. Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum),20 alján például, melyen a már elhunyt Luther a donátorszentekre emlékeztető módon jelenik meg, az alábbi versrészlet olvasható: „ Der ist das ware Gottes Lam / Für vns geschlackt am Creutzes stam / Wie Sanct Johannes zeiget an / Dem ist gefolget der theure Man / Martinus Luther in Sachenland... "21 Keresztelő Szent János számos olyan metszeten, festményen szerepel a XVI. század középső harmadában, amelyeken a Bűnbeesés és a Megváltás kettős kompozícióját jelenítik 16 A képről lásd: VOS 1994. 38, 151-157. Érdekesség, hogy Bialostocki elhagyta, ill. talán megfeledkezett erről a képről az előzmények felsorolásában, s így egy 25-30 évvel későbbivel kezdi ezek tárgyalását. BIALOSTOCKI 1988. 13. 17 A képről lásd: KOCH 1968. Cat. No. 6, főleg 73. (további irodalommal 1949-ig) FALKENBURG 1988. 54., 65., 106. 18 FRIEDLÄNDER 1975. 23-27., 110-111., ill. 59-62. 19 STRIDBECK 1956. 208. 20 A képről lásd: Martin Luther und die Reformation in Deutschland. 1983. 362-363. Kat. 482. Egy korábbi, 1555-ös, teljesen megegyező példányról lásd: Kunst der Reformationszeit. 1983. 422^124. F 43. 21 Szó szerinti fordításban: ,,Ő az Isten báránya / Akit keresztre feszítettek érettünk / Ahogy Szent János megmutatja / Őt követte a drága férfi / Martinus Luther a szászországi...” Idézve: Martin Luther und die Reformation in Deutschland op. cit., 362. 245
