Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 239-242. p. Boros Ilona Katona József Múzeum, Kecskemét Egy századfordulós „Lóverseny” táblás játék restaurálása A középkor végén Európában uralkodott liba játékból származik valamennyi újabb - a lóversenytől a gazdálkodj okosanig - táblás társas játék. A lóverseny elődjét a libát a nép már régóta játszhatta, amikor Francesco de Medici egy díszes példányát II. Fülöp királynak elküldte, s az a spanyol udvarban nagy sikert aratott. így kerülhetett a gyermek XIII. Lajos francia király nevelési programjába is a szerencse forgandóságát érzékeltető játék.1 Népszerűségét bizonyítja, hogy a táblát Angliában már 1597-ben használták, 1614- ben Németországban pedig már nyomtatva sokszorosították. A legkorábbi darab Németországban készült a XVII. században, amelynek neve „újonnan feltalált lúdjáték”.1 2 Ezek a társasjátékok a szórakozás mellett tanító és nevelő célúak. Szerepük elsősorban az, hogy a gyermek megtanul olvasni, számolni, és minden korosztály számára örömteli kikapcsolódás. A játék az emberi élet egyik legősibb sajátossága és nélkülözehetetlen eleme. Aligha képzelhető el olyan emberi közösség, társadalom, amelynek mindennapi életében nem tölt be fontos szerepet a játék. Németországban készültek ezet a csodálatos játékok. A XVI. század második fele óta Magyarországon is elterjedt. A feliratok általában mint a dobozon is látható kétnyel- vűek, német és magyar, de van olyan is amely csak magyar, vagyis egynyelvű. A sokszorosítás mindenképpen hozzájárult elterjedéséhez és népszerűségéhez. Közkedveltségét bizonyítja, hogy rövidesen számtalan változat és forma jön divatba, például autóverseny, vadászat, sport, és még sok más típus. Az új játékok tervezői az üres mezők lehetőségével élve a játék tartalmát különféle feliratokkal, de még inkább tetszetős színes ábrákkal tették szemléletesebbé. A 19. század közepén a lóverseny sportot Széchenyi István szorgalmazta, és ebből alakult ki ez az erősen divatos polgári szórakozás. A játék dobozában lévő bélyegről kiderül, hogy Kertész Tódor Díszmü áru boltjában 1865-től kínálta a társasjátéktermékeket Budapesten. 1 ENDREI-ZOLNAY 1986. 2 ENDREI-ZOLNAY 1986. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
