Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kalocsai mozaikok
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 21-26. p. V. Székely György Katona József Múzeum, Kecskemét Egy kalocsai újkori kút és leletei Adatok a Huber-féle kanonokház történetéhez Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Kalocsa városa Bács-Kiskun megye, a Duna-Tisza köze egyik legrégibb, legnagyobb múltú települése, amely egyidős a magyar állammal. A mai település helye és környéke azonban már évszázadokkal, évezredekkel korábban is lakott volt, amint erről a régészeti kutatások beszámolóiból is értesülhetünk. Itt és most csupán egy rövid leletmentés ismertetésére vállalkozhattam. A leletmentésre 1990 tavaszán került sor a Szent István u. 6. szám alatti ún. Huber-házban és környékén, amikor a nagy múltú és jobb sorsra érdemes műemléképület átalakítása során régészeti jelenségek és leletek kerültek elő.1 Mielőtt ennek ismertetésére rátérnék, érdemes talán egy rövid pillantást vetni Kalocsa település- és építészettörténetére. A középkori Kalocsa területét képező, a mélyfekvésű részek által közrefogott ÉNy - DK irányú, hosszan elnyúló szárazulatot a Csillás Pálé és a Kígyós-ér fogta közre. A középkori város központja az ÉNy-i részen létesített érseki vár, azaz inkább megerődített érseki kastély és a 11. században alapított, majd később többször átépített székesegyház volt. A székesegyház mellett állhatott a papnevelde és a káptalani iskola, egy kápolna valamint a nagyprépost kúriája.1 2 Ezt a középső tömböt a vártól, ill. a főszékesegyháztól induló két párhuzamos utca fogta közre, melyeket a 16. századi török adóösszeírásokban Nagy és Kis utca néven említenek,3 de ezek az utcanevek még a 18. század végén is használatban voltak.4 Valószínűleg a Nagy utca elején állhatták a kanonoki kőházak. Az 1548. évi defter nyolc papot sorolt fel, feltehetően ezek házai itt lehettek.5 A hagyomány szerint a régi városháza a mai börtön telkének Szent István utca 1 BICZÓ - KULCSÁR - V. SZÉKELY 1992. 80. Az átalakítás során előkerült régészeti jelenségekre és leletekre az építési munkák alatt folyamatosan jelenlévő Romsics Imre muzeológus hívta fel a figyelmünket. 2 Kalocsa középkori topográfiájára vonatkozó adatok: VASS 1980. 48., GALLINA - ROMSICS 1996. 45. 3 VASS 1980.48. 4 Kalocsa térképe 1772-ből. Az érseki levéltárban őrzött eredeti példány fényképe megtalálható BOROVSZKY é n. 525. 5 VASS 1980. 48. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
