Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Remény, szerencse és tudatosság a népesedéstörténeti kutatásban Maros Mihály, Guzsván Albert, Molnár András, Molnár István. Természetesen, elvileg nem biztos, hogy az azonos nevek azonos személyekre vonatkoznak. Az 1751. évi jegyzéken pl. egy Maros Mihály szerepelt, 1772-ben viszont két Maros Mihályt írtak össze. Bizonyára apát és fiát. Az 1772. évi összeírás alapján nehéz lenne eldönteni, hogy melyikük volt az apa, vagyis melyikük indult el Bátyáról. Másrészt bizonyos nevek, mint pl. a Molnár, nem igazán megfelelő azonosító műveletek elvégzésére. Szerencsére a családnevek többsége különleges, ritka név: Klájó, Guzsván, Maros, Szurap, amely kiválóan alkalmas azonosításra. Különösen perdöntő a fölöttébb ritka Albert keresztnév a Guzsván családnév mellett, amely az 1751. évi jegyzék Guzsván Albert nevében és az 1772. évi kupuszinai összeírás Adalbertus Gusvan nevében egyaránt előfordul. A fenti 10 néven kívül az 1751. évi bátyai jegyzéken szerepel további 10 olyan név, amely családnévi részét tekintve azonosítható az 1772. évi kupuszinai jegyzéken. Akad köztük más keresztnévvel szereplő Klájó, Szurap, Guzsván. Figyelemre méltóak a mindkét névsorban előforduló Matanin, Koleszár, Dubacz, Sáfár és Anisics családnevek. Megállapítható tehát, hogy az 1751. évi* bátyai jegyzéken szereplő családfők kétharmada minden valószínűség szerint Kupuszinára költözött. A jegyzéken feltüntetett nevek viselőinek egy harmadáról a Kupuszinára költözés nem bizonyítható. Ezidáig ismeretlen utat járt: Méhes Mihály, Kis Ivó Pál, Ivánocz József, Szarvas Istók, Fekete András, Dap Istók, Molnár Mihály, Korsós János, Babin György és Ivota Istók. Lehetséges, hogy a többiekkel tartva ők is Kupuszinára költöztek, de onnan hamarosan odébb álltak. Kupuszináról ugyanis sokan elköltöztek a XVIII. század második felében. Az 1772. évi összeírás végén külön listát olvashatunk azokról, akik nem sokkal az összeírás készítése előtt Kupuszinának hátat fordítva Kulára, Csonoplyára, Doroszlóra, Garára, Apatinba, Monostorszegre és Szabadkára települtek. Az 1751 és 1772 közötti 21 éves időszak közepén, 1762-ben, Batthyány József érsek nagy vizitációja alkalmával, egyházi lélekösszeírás készült Kupuszina római katolikus lakóiról.19 A híveit számbavevő plébános, a kor jobb lélekösszeírás-készítő szokásával ellentétben,20 csak a családfők nevét jegyezte föl, a családtagokét nem. Feltűntette viszont a családtagok számát és valamennyi családtag életkorát. Az 1762. évi kupuszinai lélekösszírás háztartásfőinek névsorában az 1751. évi bátyai „szökevény”- lajstrom alábbi neveit találhatjuk meg. (A zárójelben szereplő szám az életkorra utal): Klájó István (50), Jagicza Pál (40), Szurap József (70), Szarvas István (65), Dubacz János (90), Deák Márton (50), Sáfár Mihály (öreg nélkül, 50), Anisics Máté (45), Molnár Mihály (70), Maros Istók (Kis nélkül, 60), Maros Mihály (80, 25), Guzsván Albert (65), Kovács György (Guzsván nélkül, 36), Molnár András (60, 30), Molnár István (60). Rajtuk kívül más keresztnevü családfők is viseltek Klájó, Maros, Guzsván, Koleszár és Szurap vezetéknevet. Az 1762. évi lélekösszeírás készítője deklaráltan is utcák szerint vette számba a római katolikus kupuszinaiakat. Az utcákat A-B-C-D-E-F betűkkel jelölte. Azok a családok, amelyek valószínűleg Bátyáról származtak, Kupuszinán is együtt tartottak. 19 KÉL. 1. Vis. Can. Kupuszina. 116-125. 20 BÁRTH 1975. 215
