Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Emlékezés 1848–1849-re
Csík Antal as szájhagyomány gyöngyszemeivel, amelyeket majd a mai napig megőrzött a majsai népi emlékezet. Kiskunmajsa az akkori postautaktól távol eső település. A Pesti március 15-i eseményekről majd tíznapos késéssel értesül a kerületi kapitány körleveléből, amelyet 1848. március 25-én a 198. sz. testületi jegyzőkönyvbe így rögzítettek: „Olvastatott T. Kapitány úr körlevele melyben tudatja a nemzeti felelős minisztériumnak megalapítását és azon minisztérium elnökének tettleges kinevezését, felhíván ezen tanácsszékét, hogy ezen mozgadalmas időben oda munkálkodjon, hogy a rend, béke és csend meg ne zavartassák, a vagyon és személybátorság biztonsága felett őrködjék, egyúttal pedig a lakosság is a mozgalom valóságát és mibenlétét tudattassa, hogy az félremagyarázatókkal tévutakra ne vezettessék [...] A lakosság előtt mindezeknek szónoklati kifejezésére főjegyző Szabó László úr bízatván meg elhatároztatik, hogy erre készülő alkalmi beszédét ide még az ünnepély előtt jóváhagyás végett bemutassa...”6 Még ezen az ülésen, okulva a posta késése miatt, a főjegyző indítványozza „...felállítani egy gyalogpostát, mely minden héten kétszer Félegyházára átmenne és onnan a postázott leveleket elhozni köteles legyen...”7 Hogy sikerült-e a jó postást beállítani, arról nincs többet szó. A függetlenségi ünnepség megtartását a következőképpen írja le a 202. számú tanácsi jegyzőkönyv. „A folyó évi 198. sz. a megtartani rendelt ünnepély Szabó László főjegyző szónoklata mellett /: miután szónoklata előbb ezen gyülekezet előtt felolvastatott és jóváhagyatott s benne csak azon változás tétetett, hogy a szónoklat folyamata alatt alkalmatosképpen a Pesti 12 pontok is a lakosság előtt kihirdettetni és béke, csend kedvéért, nehogy az elhallgatás az elöljáróság iránti gyanuskodásra vezessen magyarázni rendeltettek/: a mai napon a nagymise után a piacz kellős közepén nemzeti zászlók kitűzése mellett csakugyan a nagy számmal megjelent lakosság jelenlétében és a tanács szinte ünnepies együttlétével minden renddel és csendben megületven, végbement mi tudomásul feljegyeztetvén, a főjegyző által elszavalt szónoklat írástárban letétetni rendeltetett.”8 Alig hangzott el a függetlenségi ünnep és a 12 pont, máris jöttek a miniszteri és kerületi rendeletek, utasítások, amivel a rend a közigazgatást kívánta átformálni. Április elején a jászkunkerületi közgyűlésben új képviselőket választ a tanács Rádóczi Imre tanácsnok, Felföldi János aljegyző, Varga Elek kültanácsnok és Horváth János birtokos személyében. Egyben megbízza a testületet, hogy képviseljék városunkat és népünket az új alkotmány értelmében.9 Jászberény az új képviselőket meghatalmazza a rend és a béke felügyeletével és annak fenntartásával, az ellene vétők elleni erélyes fellépéssel, de minderről az alkapitányt tájékoztatni kell.10 6 ZSIDÓ 1942. 50. 7 ZSIDÓ 1941. 51. 8 CSÁBRÁDI 1933.31. 9 ZSIDÓ 1942. 51. 10 ZSIDÓ 1942. 52. 184
