Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
A Horváth-napló Horváth Antalnak és Kőszegi Teréziának 1793 után még 6 gyermeke született, de közülük csak három érte meg a felnőtt kort. Az 1795-ben született ikrek, Antal és Imre csupán két évig éltek, az 1799-ben született Krisztina pedig egy évig. 1800-ban ismét iker gyermekeik születtek, akiknek meghalt testvéreik után az Antal és Imre nevet adták. Ok életben maradtak, s az ifjú Antalnak majd ismét Mihalovits lány, Julianna lesz a felesége. Utolsó gyermekük Gábor, 1805-ben született. Édesapja, a naplót vezető Horváth Antal ekkor 47, édesanyja 44 éves volt. Antal ez időszakban érte el közéleti tevékenysége csúcsát, hiszen 1803-1805-ig ő volt a város főbírája. Talán a főbírósággal járó tetemes elfoglaltság elvonta idejét a naplóvezetéstől, mert a rendszeres bejegyzések éppen főbíróvá választásának évében 1803-ban maradtak abba. Összegezve naplóvezetőnk családi és társadalmi helyzetét megállapíthatjuk, hogy családja a várost telepítő első generációval érkezett Félegyházára. Apját háromszor is főbírává választották. Ő maga a származási helyről a Jászságból - Jászberényből - házasodott. Az iskolázott férfi részben apai segítséggel, részben saját erőből tekintélyes vagyonra tett szert. Kőszegi Teréziával kötött házasságukból 10 gyermekük született, de csak 6 érte meg a felnőtt kort: 3 leány és 3 fiú. Életének azt a szakaszát, ami a naplóban rögzítettek után következett most nem ismertetem, csupán annyit kell tudnunk, hogy 1825-ben bekövetkezett halálakor igen jelentős vagyont hagyott gyermekeire. Horváth Antal gazdasága Horváth Antal gazdasági feljegyzéseinek segítségével megkíséreltem rekonstruálni hogyan működött egy redemptus gazdaság a 18. század végén. Természetesen ennek elvégzéséhez nem elég csupán a naplóban rögzítetteket feldolgozni, kiegészítő levéltári kutatásokra is szükség van, aminek elvégzése részben a következő évek feladata lesz. Mostani megállapításaim csak a naplóból leszűrhető ismeretekre támaszkodnak. A gazdaság 1793-ban 600 Ft-os zálogos földbirtokból és állatállományból állt. Azt tudjuk hogy Horváth Antal 4 évvel korábban már saját házában élt s az apjától megkapott 4 ökör, 2 fias tehén és 1 kanca képezte állatainak törzsállományát. Ezt a vagyont egészítette ki a professzori fizetés és járandóság. Négy év alatt az állatainak száma jelentősen gyarapodott. 1793-ban 21 szarvasmarhája, összesen 365 birkája, 14 disznója és ugyanannyi malaca, 3 kancája a ménesen, 3 kocsislova a háznál, a munkához 6 ökre volt. A szarvasmarhák és juhok életkor szerinti bontásától most tekintsünk el. Egy ekkora gazdaságot a gazda már nem tudott a család munkaerejével ellátni. Alkalmazott öreg bérest, egy második bérest és egy ostoros gyereket. A háztartási munkához egy szolgálólányt és az éppen megszületett Borbála lánya mellé egy dajkát. A legelőn tartott állatok másokkal közös gulyás, csikós és kanász felügyelete alatt voltak, a fejős jószágokhoz pedig külön bérért fogadott fejős gulyást és fejős juhászt. Az egész évre szegődtetettek mellett a nyári munkához még napszámosokat is fel kellett vennie. Az 1793-as évben például összesen 5 napszámosnak fizetett munkabért. 167
