Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)

A Duna és a Tisza között

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 153-164. p.

Kőhegyi Mihály - Rózsa Gábor

Türr István Múzeum, Baja - Koszta József Múzeum, Szentes

„A ’ Tiszát a ’ Dunával öszve kaptsoló tsatorna, mellynek hellyét nem tsak...

... Magyarország, hanem az egész austriai birodalom hasznára felkeresni, és meg határozni igyekezett Vedres Istvány, a' Magyar országon hiteles, és szabad királyi Szeged várossának esküdt földmérője." Szegeden, Grünn Orbán’ betűivel. 1805. Újabban kiadták a székesfővárosi Vas-utcai felsőkereskedelmi iskola növendékei dr. Farkas László tanár vezetésével és előszavával. In: Irodalmi Ritkaságok 14. sz. 1932. Egyetemi nyomda. A magyar könyvészet tehát már illendően megünnepelte az alkotót, „Szeged Széchenyijét”, de közben elfelejtkezett valakiről.1 KISS Józsefről, akinek az elmúlt héten sehol a Hazában nem ünnepelték meg születése 250. évfordulóját.1 2 Vízépítő mérnök volt, Gábor öccsével a Ferenc-csatorna tervezője és kivitelezője.3 Tizennyolc évesen került a bécsi katonai akadémiára, majd a Duna pozsonyi szakaszán lett fő-hídmester. 1770-ben kilépett a hadseregből és kincstári mérnökként a Felső- Dunát térképezte. 1780-ban került Zomborba, s lett bácskai kamarai építészeti igazgató (1788). Itt említésre érdemes szép térképei: Almás-battinai Duna (1779), Apatini Duna szabályzása (1780), Battina-kupuszinai Duna (1781), Apatin-földvár csatorna (1786), Bács belvizei (1787), A Mosztonga malmai (1787).4 A Dráva-torok és az Almási Duna felmérései részletekben igen gazdagok. A mohácsi Duna-szakaszon még a vizafogókat is ábrázolta. Közben nagy horderejű táj átalakítást is irányított Kulától Verbászig, Szivác környékén pedig lecsapoló csatornákat ásatott.5

Gábor öccse, aki 10 évvel volt fiatalabb, és aki a bécsi katonai akadémián bátyját követte, a török háborúk kezdetén meglátogatta őt Zomborban. Közösen határozták el, együtt mérték és tervezték meg a Dunát a Tiszával összekötő csatornát. Megállapították, hogy a Kalangyosi Duna monostorszegi kitörése és a Bácsföldvár

1 FARKAS 1937. 107.

2 Buda, Született 1748. március 19.

3 SÁRKÖZY 1900. 287.

4 MOL S 12: Div. XI. No. 128/a-m., Div XVI. No. 28, Div. XI. No. 6, Div. XIII. No. 71. No. 87-88.

5 FODOR 1957. 67-68.

© 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét