Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kalocsai mozaikok
Tóth Katalin egyik leggyakrabban előforduló díszítési mód az ujjbenyomkodásokkal tagolt borda. Megjelenik a drágszéli, fajsz-garadombi és fajsz-kovácshalmi leletek között. Ujjbenyomkodásokkal tagolt bordadíszekkel a bronzkor teljes időszakában találkozhatunk, közelebbi kormeghatározó értékük nincs. A korabronzkori fazekak és tárolóedények másik jellegzetes díszítése a seprűzés. Seprűdíszes oldaltöredékeket találunk a drágszéli és a fajsz-kovácshalmi leletek között. Időnként a tálak felületét is seprűzik, amint ezt a Bátya-Orosz pusztán előkerült táltöredéken (3. kép 4) is láthatjuk. A Nagyrévi kultúra idősebb fázisának végéig az edények perem környéki és nyaki részét simítják és csak a válltól lefelé eső rész seprűzött. A Nagyrévi kultúra fiatalabb fázisában a teljes edényfelület seprűzése a jellemző.8 Az edényfelület ráfröcskölt agyaggal való szándékos durvítása, az ún. fröcskölt díszítés a korabronzkor I. fázisában megjelenik mind a Makó,9 mind a Somogyvár- Vinkovci kultúrában10 11. A bemutatott lelőhelyek közül Dusnok-Váradon került elő fröcskölt díszítésű oldaltöredék. Az egyik Fajsz-Kovácshalomról származó, öblös testű edény töredékét (3. kép 3) három függőleges borda díszíti. A plasztikus bordadíszek - köztük a három párhuzamos, függőleges borda - a Nagyrévi kultúra kőtörési típusú leletei között fordulnak elő a leggyakrabban.11 Az edények bordás díszítése azonban már a Makó és a Somogyvár- Vinkovci kultúrában is megjelenik.12 Igen jellegzetesek a Drágszélről (1. kép 3) és Fajsz-Kovácshalomról származó, két- két kis méretű, lapos, rátett bütyökkel díszített oldaltöredékek. Olyan hengeres nyakú, öblös vállú, zömök edényeket, melyek vállát a szalagful mellett két vagy három apró, rendszerint háromszög alakban elhelyezett, lapos, rátett bütyök díszíti, eddig kizárólag a Makó kultúra leletanyagából ismerünk.13 A korabronzkor I. fázisának vezérleletei a Kárpát-medencében az ún. belsődíszes talpas tálak. Ilyen tál töredéke került elő Miskén (3. kép 2). Eredetük a Dunántúl DK-i 8 SCHREIBER 1981. 150. 9 Előfordul többek között Tiszakürtön (CSÁNYI 1996. II. t. 8, V. t. 3-4, XI. t. 5, XII. t. 9), megyénkben Kunfehértó-Kovács tanyán (TÓTH 1998. 1. kép 1, 3. kép 1,4. kép 7). 10 Például Somogyváron (BÓNA 1965. XI. t. 8). 11 BÓNA 1963. 17, X. t. 6, XII. t. 4, stb. 12 Plasztikus bordadíszekkel találkozhatunk Jánosszállás-Katonaparton (KÜRTI 1974. 2. kép, 5. kép) és Budapest-Aranyhegyi úton (KALICZ-SCHREIBER 1994. 10. kép 16) a Makó kultúra telepein, valamint Kajárpéc-Pokolfadombon a Somogyvár-Vinkovci kultúra lelőhelyén (F1GLER 1994. 10. kép 8). 13 A díszítés megjelenik többek között Jánosszállás-Katonaparton (KÜRTI 1974. 34, 13. kép), Budapest- Aranyhegyi úton (KALICZ-SCHREIBER 1994. 41. 4. kép 4-5, 8. kép 2), Mezőgyán-Gépműhely lelőhelyen (SZÉNÁSZKY 1988. 146, 152, 10. kép 3). Bács-Kiskun megyéből Kunfehértó-Kovács tanyáról, a Makó kultúra hulladékgödréből ismerünk hasonló díszítésű töredéket (TÓTH 1998. 2. kép 6). 14
