Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Mozilátogatás a kalocsai iskolanővérek bajai iskolájában (1931-1948) és értékel, írásai alapján úgy véljük, új szemléletet hozott, s az iskola új korszaka kezdődött, mely a távozása (1941) utáni időben is érzékelhető: „Az elöljárónak gondoskodnia kell a következő nemzedéknek, utódoknak kiképzéséiül, ez pedig az ifjúság gondolatainak megbecsülése és bizonyos jótékony szabadság nélkül el nem képzelhető. Szabadság az elöljáró tekintélyének felügyelete alatt, mely szelíd és nem kicsinyes, nem féltékeny és nem fukar.” Báli Mária Ildefonsa egyénisége valószínűleg a mozilátogatás számára is kihatott, bár a kor, az ajánlott filmek és a megjelenő új műfajok is közrejátszottak ebben. Nem szeretném abszolutizálni a személyes tényezők szerepét, de tény az, hogy míg 1931- 1935 között - Báli Mária igazgató-főnőknő kinevezéséig tartó időszakban - mindösssze 8 filmet láttak a tanulók, ez az 1936-os évben, tehát egyetlen év alatt 6-ra emelkedett.8 Filmtörténeti szempontból is korszakhatár az 1936-os év, mert eddig a 14 filmből 6 némafilm - ebből 5 magyar - , ezt követően csak egyetlen némafilmet láttak. Iskolai filmvetítéseket is feljegyzett a Krónika 1936-ban. Juhász Ágoston Ferenc-rendi atyával „előadások keretében” néhány némafilmet néztek meg: Kis hős, János vitéz, Gyermekszív.9 Az utóbbi még 1940-ben is szerepel a látott mozik között - házi vetítés keretében, hosszú idő után az egyetlen némafilm a hangosfilm korában - , s nem véletlenül, hiszen Lisieux-i Kis Szent Terézről szólt, akinek élete példa erejű lehetett a fiatal lányok számára, a két világháború közötti időszak kedvelt szentje volt. A gyártó ország szerinti osztályozás alapján elmondható, hogy 1944- ig a magyar film dominál (50%). Az állam magyar filmet támogató rendelkezései - melyek még a némafilm korszakában születtek, 1925-ben - korlározták a külföldi filmek behozatalát. Pontosabban kiépítettek egy „védővám-rendszert”, melynek bevételei a magyar filmgyártást szolgálták.10 Ma már meglepő, milyen hatékonysággal, más kérdés, hogy milyen minőségben, de megteremtettek egy, az ország méreteihez képest igen nagy filmtermelést, mely a területi revíziókkal 1938-tól még növekedett is, hiszen piaca bővült. Szomorú változás következik be 1944-1948 között, hiszen mindössze egyetlen magyar filmet láttak a tanulók. Korszak szerint a következő országok filmjeit látták a lányok: 1931-1937 között 23 mozilátogatás:- 11 magyar (ebből 5 némafilm)- 5 USA- 2 francia- 1 német- 1 francia-német kooprodukció- 3 nem ismert 8 Báli Mária Ildefonsa a .jótékony szabadság” elvét a tanárok esetében is érvényesítette, s a művészetek iránti fogékonysága minden bizonnyal ösztönzően hatott a fiatal Kákonyi M. Konstantina rajz- és Gajdán M. Olga zenetanár tevékenységére - országosan elismert volt az iskola énekkara -, s az ő pedagógiai munkájukon keresztül a diákokra, a zárdaiskola vizuális és zenekultúrájára egyaránt. 9 A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai... 1995.20. 10 SMOLKA 1938. 135
