Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Merk Zsuzsa a hangosfilmben a hatékony közvéleményformáló, pedagógiai eszközt, amit a szabályozók megjelenése is bizonyít. Az első adatot a VKM-nek a Pécsi Tankerületi Főigazgatóhoz írt levelében találtuk: „Az ifjúság csak olyan filmbemutatáson vehet részt csoportosan, amelyeknek megtekintését az Ifjúsági Irodalmi Tanács véleménye alapján a tankerületi kir. főigazgató útján a VKM miniszter úr ajánlásában részesített”. A két évvel későbbi, 1939-es keltezésű miniszteri leirat a következő utasítást tartalmazza: „Tudomás és további eljárás végett értesítem Főigazgató Urat, hogy az állami, kir. katolikus, izraelita, társulati, egyesületi és magániskolák tanulóifjúsága csak olyan filmet tekinthet meg csoportosan, tanári vezetés mellett, amelyet megtekintés szempontjából ajánlásban részesítettem. Nincs ellenvetésem az ellen, hogy a tanulók iskolájuktól nyert engedély alapján a filmszínházak előadásait szülőik vagy hozzátartozóik kíséretében látogathassák, de az iskola igazgatói a tanulók csoportos látogatását csak a fent említett esetben engedélyezhetik. Az ajánlás céljából a pedagógiai szempontból alkalmas filmeket a filmet készítő vagy forgalomba hozó cég kérésére bizottság bírálja meg, melynek ügyviteléről az Oktatófilm Kirendeltség gondoskodik. A bizottság tagjai: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium filmügyi előadója, a pedagógiai filmbizottság, az Országos Közoktatási Tanács és az Iljúsági Irodalmi Tanács 2-2 tagja.”7 Az említett rendelkezések mellett hangsúlyoznunk kell az intézmény jellegét is, hiszen az Iskolanővérek vezette, leányneveléssel foglalkozó egyházi iskolában történt mozilátogatásokat vettük számba, s hasonló vizsgálatok más eredményre juthatnak, ha egy más típusú iskolát vizsgálunk. Az elsődleges nevelési cél az, hogy a leányokból jó feleségek és anyák váljanak, s ez meghatározza a témát is, így semmiféleképpen nem láthattak olyan filmet, mely ezzel ellentétes tartalmat hordoz. Szinte természetes az is, hogy a katolikus egyház értékrendjét hangsúlyozó, vagy éppen a vallásos, egyházzal kapcsolatos történetet feldolgozó filmek aránya magas. Az állami szabályozók valamint az iskola jellegének figyelembevételével talán nem túlzás az a megállapítás, hogy a kiválasztott filmek esetében nem beszélhetünk alapvetően meghatározó esztétikai szempontokról. Az iskola vezetésében 1934-ben, illetve 1936-ban beállt változás sem hagyható figyelmen kívül. Ugyanis 1934 őszén Gonczlik Kálmán, a belvárosi templom plébánosa, a zárdaiskola érseki biztosa, egyben igazgatója lemond az iskolában betöltött megbízatásáról. Vajon ennek következménye-e, hogy ezt követően rohamosan nő a filmlátogatás? Ha oknak nem is fogadhatjuk el teljes egészében, de nagyon valószínű, mert Gonczlik Kálmán távozásával több filmet láttak a növendékek egy év alatt, mint annak előtte két évben. Különösen 1936 után válik feltűnővé a növekedés, hiszen 1937- ben 7, 1939-ben 13 filmlátogatást rögzít az Iskolakrónika. Ekkor nevezik ki a zárda főnöknőjévé, és egyben az iskola igazgatójává Báli Mária Ildefonsát. A Zárdakrónika ettől kezdve személyes hangúvá válik, egy év eseményeit összegezve árnyaltan elemez 7 Baranya Megyei Levéltár, a Pécsi Tankerület ir. 634/939-40. alapszám. 134
