Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Mozilátogatás a kalocsai iskolanővérek bajai iskolájában (1931-1948) A filmek nagyobbik részénél sikerült kideríteni, hogy mely, országban és mikor készült, ki a rendezője. Rosszabb az arány, ha a film témáját tekintjük, mert 89 filmből 15 történetét nem ismerjük, de valószínű, hogy alapvetően nem térnek el az ismertektől.4 A filmeket a készítő ország, a téma, a készítés és a bemutatás ideje szerint csoportosítottuk. Azt, hogy hány alkalommal és mit is láthattak a tanulók, azt több tényező együttesen befolyásolja. A következő szempontokat tartjuk elsődlegeseknek: a történelmi kor, a minisztériumi szabályozás, az iskola jellege, a személyes tényezők, s mindezeknek ismeretében talán arra is válaszolhatunk, miért nem láttak a tanulók egyet sem a fent említett filmek közül. A kor, melyben az iskolai mozilátogatásokat vizsgáltuk, Magyarország 20. századi történelmének viharos időszaka. Ha az 1931-1948 közötti perióduson belül akarunk korszakokat elkülöníteni, azok túlnyomó részt megegyeznek a történelmi események, s ezzel összefüggésben a magyar filmtörténet adta korszakolással, s csak az iskola életében bekövetkezett változások árnyalják a képet. Az első bécsi döntéssel, az első sikeres területi revízióval zárul az első korszak, mely a magyar film története szempontjából is fontos dátum, hiszen az első, majd az 1939-es második zsidó törvény a filmgyártás, forgalmazás és bemutatás tekintetében igen nagy változásokat hozott a megelőző időkhöz képest.5 Olyan filmet nem láttak a tanulók - egy kivétellel - 1939-1944 között, melynek magyar alkotója külföldön élt és forgatott, illetve elhagyta az országot elvei vagy zsidó származása miatt.6 A háború alatt nem csökken a filmlátogatások száma, s ez alól csak az 1944-es év kivétel, de ez már ismét új szakasz kezdetét jelöli. A hangosfilm elterjedése igen rövid időn belül életre hívta a szabályzókat is. A Zárdaiskola egyházi főhatóságai közül a Katolikus Tanügyi Főhatóság, illetve a Katolikus Tanügyi Tanács foglalkozhatott az adott kérdéssel, emellett a világi tankerület - esetünkben a Pécsi Tankerület-, s felette a Vallás- és Közoktatási Minisztérium. Hiányosak az adataink, hiszen az egyházi főhatóságok filmlátogatáshoz való viszonyát nem vizsgáltuk, a Zárdaiskola iratanyaga a második világháború során szinte teljesen megsemmisült. A VKM anyaga is töredékes, néhány irat áll csak rendelkezésünkre, közte egy „ajánlott filmek jegyzéke”, de elég egyértelmű, hogy a kormányzat felismerte 4 A filmekre vonatkozó adatokat - a gyártó ország, a készítés éve, rendező, színészek, téma - a Magyar Filmintézet Adattára, az Új magyar filmlexikon, Nemeskürty István idézett műve, valamint A film krónikája alapján állítottuk össze. 5 Az 1939. IV. törvénycikk a „zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”. A törvény többek között kimondja, hogy a színházi és filmművészeti kamarák tagjai közé csak 6% erejéig vehetők fel, nem vezethetnek színházat és mozit. 6 Így többek között Kertész Mihály, George Cukor, Székely István és a Korda fivérek alkotásait sem nézték meg 1939-1944 között, bár korábban láttak a rendezőktől filmet. Az egy kivétel a Móricz- regényből 1936-ban készült Székely-film, amit az író 1942-ben bekövetkezett halála alkalmából vetítették Baján. A Kertész Mihály rendezte Robin Hood megtekintését 1941-ben a miniszter kifejezetten nem ajánlotta. 133
