Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Kovács Zita alkotásokat. A technikai, ábrázolásbeli nehézségekből néha olyan naiv és bájosan suta megoldások születtek, mint amilyeneket csak a parasztművészet legszebb, legjellegzetesebb darabjain élvezhetünk. Konstantina művészetének ez a periódusa olyan, amelyet mindenki elméleti előkészületek nélkül is megérthet, mert világos, természetes és úgy élvezhető, mint a virágok, az illatok és az ízek. Csak a népművészet régi mesterei dolgoztak ilyen elfogulatlan közvetlenséggel, az ő műveikben adott a - megintcsak pozitív értelemben vett - „primitívség” és a rafinált tudás együtt hasonló hatásokat. Művészetének sajátosan zárt világa a technika és a forma nyelvén százféle formában bontakozik ki előttünk. Ez a világ sokszor a mesevilág színeivel, formáival jelenik meg korai műveiben; csapongó fantázia, áradó mesélőkedv kelti életre az égi és földi szépség ezernyi változatát. Bár 1950-ig többnyire derűsebb, arannyal, ezüsttel kombinált madonnaképeket festett, az 1940-es évek alkotásainak koloritja itt-ott már a komorabb hangulatú, és az 1950-es évektől jellemző víziók felé mutatnak. A teljes oeuvre-ben leggyakoribbak a bibliai témájú, pietisztikus hangulatú alkotások. A közép-európai művészetben a két világháború között a vallásos téma egyébként mint szociális és lélektani szimbólum jelentkezett. A Biblia és a keresztény mítosz utat tört magának a művészetben. Magyarországon nem csak az akadémikusok, de a nagybányai mesterek és az Aktivisták is egyaránt a vallásos témák felé fordultak. A vallásos tematika előretörését a képző- és iparművészet területén a művészeti folyóiratok is szembetűnően mutatják. Az irányzat elméleti alapjait Egon Hoffmann fektette le, aki a modern művész feladatául azt tűzte ki, hogy: „...hatásában és szándékában olyan legyen, mint egy próféta”. A kor művészeti ideológusai az új művészet forrásai között a primitív művészetet együtt említik az ókeresztény és a gótikus kor vallásos művészetével, mely „a jövő szellemi közösség felé való haladást” szolgálhatja. Az expresszionizmus egyik irányzata is ezt a témájában kozmikus, vallásos érzülettel teli művészetet képviselte. Ez az irányzat közel került, megérintette Kákonyi Konstantina művészetét. Az expresszionizmus transzcendens vallásossága azonban pusztán egy újabb intonációt adott Konstantinának. Az ő útja még az amerikai talajba átültetve is vaskosabbá vált, józanabb művészi megoldásokhoz vezetett. Az 1930-as évek végén Kákonyi Konstantina Magyarországon már országos hírű festőművész. Bár munkája Bajához kötötte, családja pedig Homokmégyhez, a főváros szellemi életétől sosem szakadt el igazán. Ennek egyik legfőbb bizonysága, hogy egy monumentális megbízást kap az 1933-tól épülő Pasaréti Ferences Plébánia-templom egyik mellékoltárára, amelynek fémdomborításos, mintegy három méter magas Madonnája 1942-re készült el. Ebben az alkotásban már ott az expresszív erő is a dekorativitás mellett, mely későbbi műveiben oly nagy fontossághoz jutott. Rimanóczy Gyula novecento architektúrájában máig a legjelentősebb műalkotás ez a fémszalagokból alakított, álló, ferences Istenanya. Ugyanebben az évben jelentek meg a modem vallási lelkületet tápláló, az egyéni átélésen alapuló személyes istenélményt segítő, népszerűvé vált képeskönyvei: a Szent Margit boldoggá avatására készített Királylány legendája és a Szűzanya életét bemutató Kisboldogasszony című színes könyve. Ezen kívül 1944-ben még két kiadvány készült 126
