Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)

A Duna Mentén

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 123-130. p. Kovács Zita Türr István Múzeum, Baja Az égi és a földi szépről Kákonyi Konstantina művészete Kákonyi Konstantina életműve igen sokrétű. Az 1920-as évek végétől folyamatosan, megszakítás nélkül alkot, művészi munkájának kezdeti lépéseit mégsem könnyű megtalálni. Nem könnyű, mert művészi kibontakozásának évtizedei a kezdő műveket, az első kísérleteket szinte elnyelték. Művészetének középpontjában az ember, a teremtmény áll. Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: mesés portrék, súlyos mondanivalójú biblikus kompozíciók, pompásan jellemzett figurák, balladás tömörségű meseillusztrációk sorakoznak gazdag, nagy oeuvre-jében. Világa különös módon nem egységes hatású - megdöbbentő kontrasztot mutatnak ugyanis az 1950 előtt és után készült alkotások mégis sajátosan egyéni hangú, a magyar talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és univerzális. Ez a felcsillanó kedvű, törékeny, mégis erős, céltudatos művész egyaránt mestere a grafikának, monotípiának, a temperának, az olajnak, a kisplasztikának, a mázak finoman árnyalt keverésének, a zománcnak. Ez művészetének egyik jellemző sajátossága; a másik pedig: alkotásainak egyedülállóan egyéni hangja, a magyar vallásos, népi formanyelvezetből fakadó inspirációja. Amilyen rendkívüli jelenség művészeti életünkben - olyan sajátos volt elindulása is. Formanyelve, művészi hitvallása a századelő kettősarcú, korszakot záró, egyben új, még ma is beláthatatlan perspektívájú korszakot nyitó stílusában, a szecesszióban fogant, melynek végén született Kalocsán, a sárközi településen. Bölcsőjét a századelő, a sokak szemében idilli magyar „belle époque” ringatta. Mit látott, mit érzékelt a 20. század első két évtizedéből az álmos század eleji sárközi településen, Homokmégyen, egy hithü katolikus családban nevelkedő gyermek: Kákonyi Teréz? Elsősorban a kisemberek mindennapi gondjait, bajait, de egyszerű örömeit is, legfőképpen azonban a szükséget, a kemény sorssal küszködést. A homokmégyi Kákonyi családnak hét gyermeke született. A hét testvérből hárman bírtak művészi ambícióval: Kákonyi István (1917-1993), Kákonyi Imre (Asztrik) (1923-1990) és Kákonyi Teréz (Konstantina) (1908- ). A legeredetibb és legerőteljesebb művész közülük Konstantina lett. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom