Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 99-106. p. Romsics Imre Viski Károly Múzeum, Kalocsa A jószág enyhelye és a juhtartás építményei Homokmégyen 1990-ben vettem részt először a Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében című konferencián, melyen Bényi János alsómégyi juhász életútjáról tartottam előadást.1 Nem véletlenül vettem elő újra ezt a témát. Egyrészt így szeretnék itt Kalocsán, a szülőföldön tisztelegni az azóta elhunyt, nagy tudású pásztor előtt. Másrészt a konferenciánkon mindenki találkozhat fiával, az apja nyomdokaiba lépett Bényi Jánossal. Dám László hívja föl a figyelmet arra, hogy a pásztorépítmények tüzetes leírása mellett a kutatás nem foglalkozott eléggé a pásztorkodás típusai, az állattartás rendje és a hozzájuk tartozó építmények összefüggéseinek föltárásával.1 2 Ennek figyelembevételével szerencsésnek tűnik feldolgozásunk rendszerének megválasztása, mely követi az 1990-es előadásban felvázolt életutak3 A magatarti juhász építményei Az 1926 előtti időszakban a magatarti juhász Bényi Jánost az épületszegénység jellemezte. Évszakonkénti és legelőnkénti különbségeket találhatunk az épületek létében vagy hiányában. A szántóföldek legeltetésekor az őszi és a téli legeltetési rend alatt nem építettek, inkább enyhelyekben - erdőben, völgyben - álltak meg. Csak akkor építettek, ha trágyát akartak gyűjteni. A tavaszi és a nyári legeltetési rend alatt szárnyékot építettek a veteményekben okozott károk elkerülése végett.4 Nap ellen és enyhelyként is szolgált. Napraforgóból és rőzséből állították össze, négyszög alakban ásták le. Nádból és 1 Lásd ROMSICS 1992. 160-167. 2 DÁM 1972-1974. 109. 3 Terjedelmi okokból még vázlatosan sem közöljük azt az életutat, mely jelen tanulmányunk vázát képezi. Bővebb információért lásd Romsics Imre már említett tanulmányát - ROMSICS 1992. 160-167. 4 A számyékról Tálasi István közöl bőséges leírást, ezért ismertetésétől eltekintek. Azt azonban mindenképp meg kell említenünk, hogy a Tálasi István által leírt szárnyék kizárólag a jószág szél elleni védelmét szolgálja, az egybentartást nem. TÁLASI 1936. 163-165. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
