Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Régmúlt emlékei Félegyháza környékén

17 Méltó örököseik a mai sírásók, akik nagyon pontosan ásnak rá a korábbi sírra. Ha értékes tárgyra bukkannak, azt nagy ügyességgel emelik ki a lapát élével.

18 Az eltérő rablási módszerek és a 485. sír talán két ízben történő kirablása arra is utalhat, hogy a temetőrészletet nem egy időben rabolták ki. Az első rablás közel egykorú lehetett a temetővel (485. sír). A későbbi rablásnak legalább több évtizeddel később kellett történnie. Rövid időnbelül amúgy sem lehet kirabolni egy teljes temetőt. A több fajta rablási módot és időt tovább gondolva felvetődik az a lehetőség is, hogy a sírok nem egy korúak...

19 Kunszentmárton-Péterszög (PÁRDUCZ 1959. XXVIII. 10. t. a-d.), Szentes-Bökény (PÁRDUCZ 1959. XXVIII. t. 6.), Alpár (PÁRDUCZ 1959. XXVIII. t. 7.), Jászberény-Alsómuszaj (PÁRDUCZ 1959. XXVIII. t. 8.), Kecskemét-Szikra (PÁRDUCZ 1959. XXVIII. 1.14.)

20 A kis méretű üvegkehelynek azonban nem találtuk párhuzamát. Érdekes, hogy a 156. sírból került napvilágra, akárcsak az aranylemezes fibula.

21 M5 52/E. lelőhely Gallina Zsolt-Tóth Katalin, az M5 147. lelőhely Pintér László-Gallina Zsolt közéletien ásatásai.

Irodalom

BARKÓCZY SALAMON

1968 Barkóczy László-Salamon Ágnes: IV század végi és V. század eleji üvegleletek

Magyarországról (Glasfunde vom Ende des 4. und Anfang des 5. Jhs. in Ungarn). AÉ95.1968. 29-39.

BIRÓ

1959 Biró Endre: Kisárpási későrómai temető (Das spatrömische Gräberfeld in Kisárpás).AÉ 86.1959.173-177.

SZ. BURGER

1966 Sz. Burger Alice: The late Roman Cemetery at Ságvár. AAH XVIII. 1966. 99-234., LXXVII-CXVI. t.

DINNYÉS

1975 Dinnyés István: Az S alakú koporsókapcsok használatáról (Vom Gebrauch der S

förmigen Sargklammem). StudCom 3. 1975. 61-79.

FITZ

1963-64

GABLER

1968

ISTVÁNOVITS

1991

KŐHEGYI

1969

KŐHEGYI

1971

Fitz Jenő: Pannonien und die Klientel-Staaten an der Donau. Alba Regia IV-V. 1963-64. 82-83.

Gabler Dénes: Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos barbaricumban (Sigillaten im Ostpannonien benachbarten Barbaricum). AÉ 95.1968. 211-242.

Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4-5. századi történetéhez a tisza- dobi temető alapján (Beitrage zur Geschichte des Oberen Theissgebiets in dem 4-5 Jahrhundert). MFMÉ 1984/85-2. (1991) 29-54.

Kőhegyi Mihály: Die Bestattungsart von Prochorowka-Typ bei den Sarmaten in Ungarn. MFMÉ 1969-2. 93-103.

Kőhegyi Mihály: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata-hunkori temetőjének ásatásáról (Vorläufige Mitteilung über die Fgreilegung desspatsarmatisch-hunnenzeitlichen Gräberfeldes von Madaras). AÉ 98 1971. 210-215.

67