Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
KRIS TON VÍZI JÓZSEF (Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét) FORRASKUTATAS NÉPI JÁTÉKAINK OKTATÁSÁHOZ Kecskeméti feladatok Most, amikor bíztató hírek szerint jó esély van arra, hogy a 2000. esztendő tájékán végre elkészüljön Kecskemét város és környékének néprajzi monográfiája, kellő elfogultsággal csak remélhető, hogy abban méltó helyet kap a játék és a játszás témaköre is. Mivel úgy tűnik, hogy ennek sem elvi, sem pedig gyakorlati akadálya nincsen, sőt: a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek komplex, helyi ismeretanyagát összeállító munkacsoport1 maga is megkülönböztetett figyelemmel tekint a játék kreatív megnyilvánulásaira, ezért a Szórakaténusz munkatársai - különböző szakterületük ismeretanyagának ilyen szempontú feltárásával - a közelmúltban újabb inspirációt kaptak eredményeik kamatoztatása szempontjából. Mivel Bács-Kiskun megye tradicionális játékkultúrájának feltárására tett kísérletek - főként a publikációk tükrében - még mindig igen csekélynek mondhatók,2 s Kecskemét ilyen tekintetben csaknem teljesen fehér foltnak számít,3 ehelyütt azt vállaltuk fel, hogy legelőször a gyűjtőmunka megkezdését segítő legjelentősebb forrásmunka kecskeméti adatait mutassuk be. Ezzel együtt szerény szándékunk a tisztelgő megemlékezés, amellyel az utódok adóznak KISS ÁRON /1845—1908/ pedagógus és játékkutató, valamint népoktató-lelkész-népművelő társai európai mércével is lenyűgöző gyűjteményének éppen 110 évvel ezelőtti összeállítása előtt.4 * * * Amikor Kiss Áron közreadta a történelmi Magyarország 48 vármegyéjének többezer településéről adatot gyűjtő-küldő személyiségek tekintélyes számú névsorát, annak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei listáján KEREKES JÓZSEF és VIRÁG LÁSZLÓ szerepelt Kecskemét /és akkori néven: Ballószeg/ vonatkozásában.5 Aprólékosan szemügyre véve a több, mint 500 oldalas munkát, abban végülis szűkebb pátriánkat három kiolvasó, azaz játékkezdő-játékos választó mondóka, valamint kettő eszközös ügyességi, nyolc különféle mozgásos, három párválasztó, valamint négy ún. szellemi játék képviseli mindösszesen. Hogy ez sok-e vagy kevés, annak taglalásába nem érdemes belemerülni, ám az feltűnő, hogy a mai megyénket alkotó kistájak meghatározó centrumai, városai /Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kalocsa vagy Kunszentmiklós/ egyetlen adattal sem szerepelnek itt, s az utóbbi időben is csupán Kalocsa-vidéke lett föltárva alaposabban.6 119
