Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Régmúlt emlékei Félegyháza környékén

poharak, pénzek, láda) alapján az út Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától kissé nyu­gatra haladt dél (Parthiscum-Szeged) felé. A másik - Kőhegyi Mihály kutatásai alapján - Intercisából eredt és haladt Csong- rádig, majd onnan a Körösön tovább Dacia felé a tartomány feladásáig vagy a jól is­mert böldi réven a Tiszántúl felé (CUMANIA 1972.106-110.). Ezen utóbbi utat szá­mos római bronz és egyéb importáru bizonyítja (terra sigillata, üvegek, pénzek, Victoria-szobor - Akasztó, díszpáncél - Orgovány, római diploma - Kiskunhalas stb.). Az út használatban állhatott még az V. század elején is a Szabadszállásról és Csongrád-Kenderföldek temetőjéből napvilágra került üvegpoharak alapján. Lelőhelyünk e két fontos út csomópontja közelében feküdt. Valószínűleg ennek köszönhető a római leletanyag bősége a településeken és a temetőben. Ami egyben bizonyítja Kiskunfélegyháza tágabb környékének stratégiai fontosságát még a késő szarmata korban is. Jegyzetek 1 A temető sírjai több esetben is rétegtani viszonyban vannak szarmata telepobjektumokkal. A korai szarmata települési periódus megelőzi, a késői követi a temetőt az időrend szerint. A szarmata telepü­lések anyagát Pintér László dolgozza fel. 2 A tájolás 120-3000 és 154-3340 között (DK-ÉNY) mozgott. 3 Ugyanakkor a sírok mélysége viszonylagos, hiszen az erózió és a mezőgazdasági művelés erőteljesen befolyásolta azt. 4 Természetesen más szarmata temetőkben előfordulnak „C” és ácskapocs alakú koporsókapcsok is (DINNYÉS 1975. 63—69.). Temetőnkben azonban - a hullám alakú „segédkapcsot” leszámítva - csak „S” alakú kapcsot alkalmaztak a koporsók farészeinek összetartására. 5 A sírgödör feltűnően nagy méretű; 420 cm hosszú, 190-200 cm széles. 6 A rabolt sír mellkasi oldalán a koporsó farészeinek maradványait figyeltük meg. Feltehetően a rablók itt törték át a koporsó fedelét, amely a csontvázra hullott. 7 A nyesett felszínen ovális alaprajzzal jelentkező sír hosszúsága: 340 cm, szélessége: 225 cm. 8. Ezt más hasonló korú temetőkben is - Pl. Tiszadobon is - megfigyelték (ISTVÁNOVITS 1991. 38.). 9 A témát Kulcsár Valéria dolgozta fel (KULCSÁR 1992.62-66.). ‘ három csoportot különítettél; zsugo­rított helyzetű, feltámasztott lábú és hasrafektetett halottak illetve más, individuálisrendellenességek. A 30. sír összekötözött végtagú, oldalt fordított halottja is a rendellenes temetkezések közé sorolható. 10 A feltárás során jól érzékelhető volt a koporsó világosabb szürke betöltése sír sötétebb szürkésbarna agyagos betöltésében. A kibontás során érzékelni tudtuk a rönkfa alsó részének félkör alakú ívét is. 11 A diagonális fektetés eredete a Kárpátoktól keletre élő szarmatáknál illetve roxolánoknál kereshető. A rítus gyakorisága a Volga-vidék közép-szarmata időszakában (Kr. e. I- Kr. u. II. század) volt a legna­gyobb. E szokás azonban legalább a Kr. u. IV századig nyomon követhető Keleten és a Kárpát-meden­cében egyaránt (KŐHEGYI 1969.101-103.). 12 Itt hívjuk fel a figyelmet a bal oldal kitüntetett szerepére - más temetőkben megfigyeltekkel összhang­ban (VÖRÖS 1996. 131.). 13 A csat nélküli, hurkolt öv és a hosszú, gyöngyös csüngök időrendjéről, viseletéről lásd VÖRÖS 1996. 126-129. 14 Kulcsár Valéria kutatásai szerint a gyöngyös viselet keleti eredetű (prohorovkai kortól). A Kárpát-me­dencében már a legkorábbi időszaktól megjelenik a „lábigyöngy” használata. Virágkorát a II—III. szá­zadban éli, de a III-IV. században is stabilan megmarad. (KULCSÁR 1990.7-11.) 15 PL - Madarason, az eddig ismert legnagyobb sírszámú Kárpát-medencei késő szarmata-hunkori teme­tőben, a 615 sír 80-90%-át kirabolták (KŐHEGYI 1980.19.) 16 A szarmata temetőkben megfigyelhető sírrablások fajtáiról Kőhegyi Mihály készített alapos elemzést (KŐHEGYI 1994. 277-284.), ahol számos párhuzamát találhatjuk az itt felsorolt sírrablási módoknak. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom