Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Régmúlt emlékei Félegyháza környékén
A halottak a túlvilág révészét, Kháront, nagyon kopott II. századi római ezüst és bronz denariusokkal fizették ki - az antik eredetű elképzelés szerint. Összesen 4 római pénzt találtunk a sírokban. Említésre méltó, hogy pénzt jóformán olyan sírban találtunk, ahol vaskés is volt.8 A pénzeket két esetben deréktájon, feltehetően tarsolyban, helyezték el. A kések (5 db.) többnyire a halott bal oldalára kerültek. A temető egyik figyelemre méltó jelensége volt egy oldalára fordított helyzetű, összekötözött végtagú halott (30. számú sír). E temetkezési rítus itt megfigyelt eleme egyedi, eltér a megszokottól (1. rajz). A rendellenes temetkezések azonban ismertek az alföldi szarmata kori temetőkben.9 Az általánostól eltérő jelleget itt nem emelik ki a megszokottal ellentétes tájolással. A halottat rönkfa koporsóba helyezték.10 A rönkfa fedelét a rövidebb oldal közepén 1-1 „S” alakú koporsókapoccsal erősítették az aljához. A koporsót egy kissé ferdén helyezték el a sírgödörben.11 A halottat azonban nem szegényesen, mellékletek nélkül hántolták el. Bár mell- kasi-feji részét, a koporsón belül, kirabolták. A szarmata kori rendellenes temetkezések esetében egyébként nem tapasztalunk szegénységet; általános a mellékletadás (kerámia, munkaeszköz, gyöngy, fibula stb.), amely nem tér-el a kor megszokott sírmellékleteitől. így a rendellenes temetkezés nem magyarázható az elhunyt szegénységével, alávetettségével, netán rabszolga voltával. A szokatlan rítus alkalmazását részben a halottól való félelem, annak ártó, boszorkány mivolta válthatta ki az élőkből. (KULCSÁR 1994. 63-64.). A 30. sírban nyugvó halott talán női „boszorkány” volt. Az elhunytat jellegzetes szarmata női viseletben temették el. Nyakán borostyán és vegyes (paszta, üvegpaszta) gyöngyökből álló nyakláncot hordott, rajta medálként Marcus Aurelius vagy Antoninus Pius ezüst denariusa függött. A mellkasi és derékrész bal oldalán koncentrikus körökkel díszített csontnyeles vaskés, 1 darab nagy folyatott üveggyöngy és 1 darab üreges, gömb alakú kis méretű aranygyöngy található.12 A magányos gyöngy bajelhárító funkciójú a szarmata sírokban. Karékként való használata elterjedt a szarmatáknál (VÖRÖS 1994. 267-268., 1996.131.). Valószínűleg hurkolt övét viselt, amelyre a sírból előbukkant karneolgyöngyös hosszú csüngök utalnak.13 A szoknya vagy nadrág alját pedig karneol és pasztagyöngyökkel vegyesen varrták ki. A „lábigyöngy” a legelterjedtebb etnikumjelző szarmata lelettípus.14 A 30. sír szoknya vagy nadrág szegélydíszeinek jó analógiáját találjuk Kiskun- félegyháza-Pákapusztán egy késő szarmata kori kislány sírjában (KULCSÁR 1992. 6-7.). A sír kora, tájolása (DK-ÉNY; 140-320), a halott viselete és a pákapusztai temető földrajzi közelsége rokon szarmata népcsoportra utal. A temető sírjainak további sorsáról elmondható, hogy nagy részüket kirabolták (14-ből tízet). E rablási arány azonban szinte általános e korszakban.15 A rablásoknak azonban még e kicsi temető(részlete)n belül is több fajtáját tudjuk elkülöníteni.16 A sírok egy részét teljesen kirabolták. Vagyis a teljes sírgödörre ástak rá. Három sírban (156., 485., 503. számú sír) csont is alig maradt - olyan mértékben kifosztották. Egyik sírt úgy rabolták ki, hogy - valószínűleg egy hosszú szerszámmal - középen, hosszában széthúzták a csontvázat és így emelték ki a nemesfém tárgyakat.17 63
