Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Hagyomány és művészet

1844. évi könyv 184. oldalán a szerző kérte olvasóit: a felfedezett hibákat közöljék vele, hogy a második kiadásban a tévedéseket kiigazíthassa. Ugyanennek a könyvnek a IV. oldalán a szerző leírta, hogy könyvének adatait 1835-ben és 1836-ban gyűjtötte a városok és helységek jegyzőitől a névszerint is felsorolt főszolgabírák támogatásával. A könyvet tehát az 1833. évi kis repertórium és térkép megjelenése után kezdte írni a Pest megyei hivatali apparátus megmozgatásával. Különös a Borovszky-féle vármegyei monográfia (1910) viszonyulása Örkényi Ferenczy Józsefhez és műveihez. A II. kötet 255. oldalán, a megye „íróinak” bemutatásakor az Örkényi Ferenczy Józsefet ismertető néhány sorban csak az 1833. évi mű szerepel. Az I. kötet 104. oldalán viszont, amikor az Örkényi Ferenczy család történetéről esik szó, a „Ferenczy József műve” kifejezés az 1844. évi könyvre vonatkozik, amelyet nem ismertettek a II. kötet 255. oldalán. Ez jellegzetes kötetszerkesztői figyelmetlenség következményének látszik. Úgy vélem, hogy a Borovszky-féle kötetben emlegetett „Ferenczy József műve” nem egy „Örkény történetéről megjelent munka”, miként előadóink feltételezik, hanem az 1844. évi könyv, amelynek 88-89. oldalán találhatók azok a családtörténeti fejtegetések, amelyekre a Borovszky-féle monográfia I. kötete 104. oldalának szerzője pontos forrásmegjelölés nélkül utalt.

Szinte már a tudománytörténeti krimi határát súrolja, de mégis le kell írnom azt a gyanakvásomat, hogy amikor a Borovszky-féle monográfia II. kötete 255. oldalának szerzője Örkényi Ferenczy József 1833. évi művét ismertette, tulajdonképpen az 1844. évi könyvre gondolt, csak az évszámokat véletlenül fölcserélte. Sajnos, a címet nem idézte szó szerint. A kacskaringós, hosszú cím lényegének papírra vetése során azonban két olyan domináns kifejezést használt, amelyek nem az 1833. évi helység- névtár, hanem az 1844. évi „földirat” címének jellemzői. E kifejezések: az 1833. évi „úgy” helyett használt 1844. évi „valamint”, illetve a csak 1844-ben szereplő „átaljá- ban politikai föld leirata” megfogalmazás.

Felmerülhet még a szerző azonosságának kérdése? Vajon ugyanaz az Örkényi Ferenczy József-e a szerzője az 1833. évi és az 1844. évi műnek? Úgy gondolom, ugyanarról a szerzőről van szó. Az Örkényi előnév fontos összekötő kapocsnak tekinthető. Nem valószínű, hogy egy vármegyében, egy évtizednyi időn belül két olyan Örkényi Ferenczy József élt volna, aki helyismereti búvárkodásra, tudományos munkálkodásra adta volna a fejét. Figyelemre méltó az 1844. évi könyv 184. oldala, ahol a szerző megvételre ajánlotta előző műveit, nevezetesen Pest vármegye „nagyobb és kisebb földképét”. Ugyanezeket a térképeket emlegette 1844. évi műve címlapján is. Nyilvánvaló, hogy az 1833. évi helységnévtárhoz kapcsolódó, 1834. évi két megyetérképről volt szó, amelyet az előadók kimerítően ismertettek.

Örkényi Ferenczy József életéről kevés adat áll az ezredvégi kutató rendelkezésére. Ezért is érdemes idéznem 1844. évi könyvének befejező bekezdését: „Latom én Pesten Tettes Özv. Mihálffyné Asszonyság (kinek Királyi Fiscalis volt férje) házánál a’ molnár tó mellett, a’ Sós Tiszt. Urak sorában lévő útszában, a’ Királyi Dohánymagazin’ háta megett, Szeglet-ház 8 számú”.

204