Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
CSÍKANTAL (Helytörténeti Gyűjtemény, Kiskunmajsa) A MAISAI HARANGOKRÓL A legszebb legenda-élményem a majsai harangokhoz fűződik. Akkor azt hittem, hogy csakis Majsán keletkezhetett, mivel konkrétan megjelöli még az esemény helyét is. Később tudtam csak meg, hogy egy országszerte ismert elterjedt harang-legendáról van szó.1 Akkor úgy mesélték, „hogy Majsa középkori elődje Majossaszállás volt, amelyet a török pusztított el. A menekülő lakosság a nehéz, értékes harangjait nem tudta magával vinni, ezért a közeli Nagyrétszéki kopolyakútba süllyesztették el. A helyét két fűzfavesszővel jelölték meg, amelyek idővel hatalmas fákká terebélyesedtek. A régi emlékezők a Nagyrét zúgó nádasából időnként még hallani vélték az elárvult meg- meg konduló harangok hangját.2 Még 1993-ban is a középkori templom alapjainak feltárása idején a kíváncsi látogatók közül többen is bizonygatták, hogy ott a Nagyrét szélében lévő két fűzfa jelöli azt a helyet, ahová őseink elsüllyesztették a harangjaikat. A tény az, hogy a török háborúk alatt elnéptelenedett, pusztává vált vidékünket a szegedi, kunszentmiklósi és kecskeméti bérlők legeltették majd kétszáz évig.3 Majsapuszta első ideiglenes lakói az 1742-es tiszai árvíz elől elmenekült 34 tószegi család volt, akik házaikat ugyan felépítették, de megbarátkozni nem tudtak a mostoha környezettel és visszaköltöztek Tószegre.4 Elhagyott házaikba Üllés falu lakói, mai őseink költöztek. Üllésen már volt egy kis templom, valószínűleg haranggal.5 A váci püspök a Tószegi Virág György plébánost küldi a majsai hívek lelki gondozására, 23 visszaköltöző tószegi családdal együtt. Felépítik egy vízzel körülvett helyen, sövényfalú náddal fedett ideiglenes templomukat. Hogy ennek a templomnak tornya és harangja volt-e, a szűkös források erről nem szólnak.6 Templomot nehezen lehet elképzelni harang nélkül, minden valószínűség szerint vagy Tószegről, vagy Üllésről kerülhetett az első harang Majsára. Már 1744-ben lerakják a mai templom alapjait és 1751-ben Szabó József plébánossága idején kerül tető alá, látják el oltárral, padokkal, téglapadlózattal és fából készült toronnyal, amelyben harang és óra is volt.7 1761. július 7-én gróf Eszterházi Károly váci püspök Canonika Vizitátiójakor kelt írásban megjegyzi, hogy a templomnak „két megáldott harangja van, az egyik 8 fontos, a másik 50 fontos és jelenleg öntés alatt áll egy 5 mázsás a templom számára...”8 Ekkor rendezik Krisztiány József harangozó bérét, aki kap minden házaspártól negyedkila (21 kg) búzát és minden harangozásért 10 dénárt. A harangozás szokásáról tudósít egy 1779-es esemény amikor az éjféli mise alatt félreverték a harangot, mert Farkas József házát kirabolták és Mihály fiát súlyosan megsebesítették.10 179
