Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
SZAKÁL AURÉL (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas) KISKUNHALASI SZÉLMALMOK A HALASI SZÉLMALMOK SZÁMA ÉS HELYE 1799-1997 A szélmalmok elterjedése hazánkban a 18. században kezdődött. Magyarországon 1863-ban 475, 1885-ben 650, 1894-ben 712, 1906-ban 691 szélmalom működött. A legtöbb a Duna-Tisza közén és a Tisza szomszédos balpartján lévő vármegyékben (Bács-Bodrog, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun) állt: 1885-ben 443 (68%), 1894-ben 534 (75%), 1906-ban 527 (73%). Ebben az időszakban a legtöbb szélmalom Bács, Csongrád, Pest megyében volt. A harmadik helyezett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1885-ben 73, 1894-ben 106, 1906-ban 132 szélmalmot számláltak. Amíg 1894-től kezdve az egész országban és a Duna-Tisza közén is fogytak a szélmalmok, addig csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében növekedett a számuk. A Kiskunságban - így Kiskunhalason is - még épültek új szélmalmok a századfordulón, mert a népesség a gőzmalmok helyett inkább a sok és közeli szélmalomba vitte őrölni a gabonát, és a molnárok is igyekeztek sziták felszerelésével korszerűsíteni malmaikat.1 A halasi szélmalom adatok forrásai Összesen 38 szélmalmot sikerült felkutatni a történeti Kiskunhalas 112 ezer kataszteri holdas területén. Fele a város szélén, fele a határban volt. Pontos helyüket és létezésük idejét legjobban különböző térképek segítségével lehetett meghatározni: 1. Halácsy Miklós „Kis Kun Halas Város külső területe Háromszögelésének Terve” című térkép 1854-ből (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas). Ez a tagosítási térképezés kezdetekor készült, mert a „Kis-Kun-Halas Városa külső területének a tagosítás utáni birtokait előtüntető térképe” 1854-1863 között készült. Az utóbbin sajnos nem szerepelnek szélmalmok. 2. A 2. katonai felmérés kiskunhalasi szelvényei (Hadtörténeti Intézet, Budapest). Az adatfelvétel 1861-1866 között történt. 3. Kis László 1866-ban rajzolt térképe a város belterületéről (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas). 4. Kis László térképének 1870-ben hitelesített hivatalos másolata (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas). 5. Kiskunhalas 1879-es kataszteri térképe (Megyei Levéltár, Kecskemét). A teljes térkép 273 színes szelvényből áll. 6. A 3. katonai felmérés vonatkozó szelvényei (Hadtörténeti Intézet, Budapest). Az adatfelvétel 1881-ben történt. 165
