Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
gyűjteményt 1948-ban egy nagy kiállítás keretében vette át a város megőrzésre. A szobrok restaurálását, rendezését Teles tanítványa, Reményi József végezte el.22 Az 1939 és 1949 közötti időszak a gyűjteményfejlesztés szempontjából igen gazdagnak tekinthető. A Bajai Takarékpénztár 1936 és 1949 között 19 alkotást ajándékozott a múzeumnak így Barabás Miklós: Fáy András arcképe, Ligeti Antal: Tájkép, Nagy István három jelentős alkotását: Bányaló, Birkák a hegyen és Tájkép boglyákkal, illetve Tornyai János: Kútágas című alkotásokat. Vadász Endre 1943-ban 13 festményt, Szobotka Imre 11 művét, özv. Ágoston Vencelné 28 képet ajándékozott a képtárnak.23 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumán a Magyar Történelmi Arcképcsarnok letétbe helyezett négy műalkotást a múlt századi arcképfestés köréből, így Broczky Károly: Mészáros Lázár, Székely Bertalan: Tóth Kálmán, Vastagh György: Türr István és Kossuth Lajos portréját.24 Mindezzel együtt 1948-ban hatalmas lendületet vett a gyűjtemény gyarapodása: özv. Ágoston Vencelné hagyatéki letétként elhelyezte a család 70 darabból álló gyűjteményét.25 A képtár életében 1950-ben zárult le az a szakasz, amelyben a megteremtésre irányuló kísérletek után az alapításról szóló határozat megszületett, a gyűjtemény gerince létrejött. Az 1950-nel induló új korszak lesz az, melyben a bajai múzeum valóban múzeummá, tudományos és kulturális intézménnyé, egy új múzeumszervezet kiépítésének első állomásává válik. (A közgyűjteménnyé nyilvánítás végül is 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletével megtörtént.)261950. január 1- jén megalakult a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, (a későbbiekben MMOK), melynek célja az ország múzeumainak szakmai irányítása volt. Segítségükkel még az év május 1-jén megnyílt az újjá rendezett Képtár az újonnan szerzett öt helyiségben.27 Ezzel átformálódik a múzeum belső élete is, mert a MMOK lehetővé teszi a gyűjtemények vásárlások útján történő bővítését, s ez jelentősen csökkenti majd a muzeális anyag gyarapításának esetlegességét. Az 1950-ben lezárt leltár szerint 342 darab festmény és grafika, 16 darab szobor és a 192 darabból álló Teles-hagyaték tartozott a gyűjteménybe. 1951-ben tehát megkezdődik a gyűjtemény gyarapítása vásárlások útján is. A MMOK 1952-ben 9 festményhez segítette hozzá az intézményt vásárlás, illetve letétbe helyezés útján, valamint az Országos Történeti Múzeum ajándékainak közvetítésével.28 Ebben az időszakban a magánszemélyektől szerzett festményeken kívül országos és városi intézményektől is kerültek műalkotások a gyűjteménybe: az Állami Vásárló Bizottságtól 26 darab, a Bizományi Áruház Vállalattól 3 darab.29 A bajai ferences zárda és a Miasszonyunk apácazárda megszüntetésével jutott a múzeum néhány egyházművészeti alkotás birtokába.30 A leltárkönyv adataiból kimutatható, hogy a gyűjtőkör 1950 és 1971 között a XIX. és XX. századi festészet azon értékes alkotásait ölelte fel, melyek időrendben a következőket jelentették: 1950-52-ben Somogyi Elemér gyűjteményéből 10 darab festmény került a múzeumba31, köztük Ágoston Vencel, Zala György művei; 1950 és 1954 között a MMOK ajándékozott szintén 10 alkotást32; majd Vincze András gyűjteményéből 1957-ben került a múzeumhoz 15 mű33; 1960 és 1967 között az Állami Vásárló Bizottságtól 26 alkotás:34 köztük Kron 148
