Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Nagy Mária: A Szórakaténusz Játékmúzeum műhelymunkája

hanem esztétikumot, - a szépet is."

Az a gyermek, aki megtanulta játékait, tárgyait megteremteni, megtanulja azt is, hogy a világot 5 is alakíthatja, nincs kiszolgáltatva neki, - írja Andrásfalvy Bertalan: Mit jelent a néphagyomány a jövő műveltségében című írásában.

Ezeket a gondolatokat figyelembe véve szervezzük foglalkozásainkat minden témakörben. Bizunk abban, hogy a mai gyerekek életének éppúgy fontos része a természetes anyagok ismerete, az alkotás öröme. Hankó Ildikó a Magyar Nemzet 1985. szeptember 3-i számában írt munkánkról. Végezetül az ő gondolatait idézem.

"Ifjúságunk nevelésének egyik kulcskérdése ma is a hazaszeretetre és más népek megbecsülésére való nevelés. Osztályfőnöki órákon, iskolai ünnepségeken, hivatalos megemlékezéseken elhangzó szónoklatok vajmi kevés sikert hozhatnak ezen a téren. Az egyik legfontosabb kapaszkodó, hagyományaink átadása és őrzése. Ez a hazaszeretet egyik tartópillére. Nemcsak az egyes embereknek, a népeknek is van egyénisége. Az egyéniség érték, megtartása mindig komoly erőfeszítéseket igényel. Az Alföldön élő kalaposaink munkamódszere sok mindent megtartott az ősi technikából. A kun süvegeknek ma is híre van, ha jól végezte munkáját a mester, a víz is megáll benne. Másutt is készítenek kalapot a világon, de máshogy. Ez a másság a mi egyéniségünk, ránk jellemző. A "más" nem értékítéletet jelent, nem jobbak, vagy rosszabbak vagyunk más népeknél, hanem különbözünk tőlük. Ez deríti jókedvre a népdalainkat hallgató, népitáncosainkat néző külhoni turistákat, ettől ízletes a magyar konyha, ez teszi felismerhetővé Bartók és Kodály zenéjét, ettől érezzük magunkat otthon, na hosszas távoliét után átlépjük a magyar határt.

Népi hagyományaink őrzésének és felhasználásának nem kis szerepe van az izlésnevelésben is. Az évszázadok során egyszerűsödött, letisztult díszítőelemek, formák egyszer majd talán kiszorítják életünkből a mindent elözönlő giccsáradatot.

A tiszta forrásból táplálkozó művészi értékek felismerésére nevel a mostanihoz hasonló alkotótáborok mindegyike.

Az innen kikerülő fiatalok olyan utravalót visznek magukkal, aminek nincs forintban kifejezhető értéke. A külföldi résztvevők pedig elviszik jó hirünket a világba és ez már más területen is kamatoztatható.

Kazahsztánban sokáig élt az a szokás, hogy az új sátrat takaró nemezbe beledolgozták a régi takaró egy darabkáját, így biztosították a folytonosságot, a fennmaradást. Ezt kell tennünk nekünk is, hiszen egy ország műveltségének egyik fokmérője, hogyan viszonylik múltjához, lakói mennyit mentettek át régi szokásaikból, tárgyi emlékeikből, zenéjükből, nyelvi tisztaságukból a jövő generációinak.

II. A MŰHELY MUNKÁJÁRÓL

Hagyományokon alapuló játékkészítő és kézműves tevékenység, elsősorban természetes anyagok felhasználásával. Ezt egészíti ki a mozgá- sos sport, ügyességi énekes játék, dramatikus hagyomány, az ének,- zene, tánc, rajz, festés, nyomtatás.

Játékkészítés Kézművesség Egyéb- fajátékok - fonás - animációs kör