Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Bánszky Pál: Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
löl művésztelep működött: a szolnoki, gödöllői és a nagybányai. Amíg az eddig létesült művészkolóniák vezetői és tagjai teljesen magukra voltak utalva, addig Kecskeméten a város vállalta az alkotó munkához szükséges feltételek kialakítását. "A szándékok, az intenciók találkoztak! - állapítja meg Murádin Jenő - Egy városépítő messzire látó polgármester tervei estek ügybe a kirajzani vágyó, rebellis fiatalok szándékával." /9/ Réti István a nagybányai művésztelep vezetőtanára is hasonló következtetésre jutott. Azt írta 1909-ben: "Kecskemét nagy intelligenciájú polgármestere megtudva hajlandóságot és lehetőséget a festők részéről - a legnagyobb előzékenységgel, dologismerettel tette meg propozicióit - s a mindkét részről előnyös alku megköttetett". /10/ A Nagybányáról távozni készülő, elsősorban fiatal művészek, akik a korabeli Párizstól, főként a kibontakozó fauves mozgalomtól kaptak ösztönzést és meghaladni kívánták a telep plein air művészi programját, ezen fiatalok élére állt az újfajta stílustörekvésekre érzékeny, és a fiatalok bizalmát élvező Iványi Grünwald Béla festőművész. A közvetítést a kirajzani készülő művészek és Kecskemét város vezetői között Falus Elek modern szemléletű grafikus-iparművész és kecskeméti barátja Tóth Kálmán vállalta. Kada Elek polgármester és a művészek megbeszéléseinek többször volt színtere a budapesti Japán Kávéház is. 1909. szeptember 25-én először érkezett Kecskemétre a nagybányai művésztelep tizenkét tagja Iványi Grünwald Béla és Falus Elek vezetésével. Megérkezésükről, a Műkert és a szikra-i rész megtekintéséről, ahová Kada Elek kalauzolásával rándultak ki, a Kecskeméti Lapok cikke beszámolt. /II/ Feltehetően már eleve magukkal hozták azt az igen gondos fogalmazásé, jól előkészített "társadalmi szerződést", amely a Kecskeméti Lapok következő napi, tehát 1909. szeptember 26-i számában "A művészek memoranduma" cím alatt jelent meg. A közvélemény formálását, a lakosságnak a művésztelep gondolata mellé történő megnyerését célozhatta, hogy a művésztelep létesítésének minden apróbb és jelentősebb mozzanata nyilvánosságot kapott a helyi lapban. "A művészek memoranduma" igen terjedelmes szövegét a következő sorokkal vezette be az újság: "Lapunk tegnapi számában érdeme szerint foglalkoztunk azzal a nagyjelentőségű eseménnyel, mely a nagybányai művészek szabadiskolájának Kecskemétre való helyezését adta hírül. S, hogy teljes világításban ismertessük azokat a nagy célokat, s értékelni tudjuk azokat a roppant nagy előnyöket, amelyek az az intézet idetelepítéséből ránk hárulnak, egész terjedelemben itt adjuk azt a memorandumot, melyet a művészkolónia nevében Iványi Grünwald Béla Kada Elek polgármesterhez intézett." /12/ A továbbiakban a bevezető sorokat az író "kérvényének titulálja a memorandumot, de valójában egy körültekintően előkészített - Kecskemét város és az idetelepülendő művészek között szerződés,valamint a művésztelep programja fogalmazódik meg benne. A "szerződés" szerint mit kell vállaljon Kecskemét?- A Műkertben "építendő a vezetők számára műterem lakással ... 2 vagy 3 műteremház, melyhez a város ad telket, s mi építenénk amortizációs kölcsönre, hogy az egy életre szóló otthon legyen. Ezenkívül építendő egy iskola műterem nyári és téli használatra, egy fából épített szín-féle nyári modell rajzolására. Építendő továbbá egy közös épületben, esetleg többre is elosztva 16 kis lakás, melyek közül 6 benne nagyobb szoba, kis szoba és konyha, a többi csak egy nagy szoba lenne...A bennlakók fizetnék a város ál-
