Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Szojka Emese: Métázás Baján
172 Si'OJKA EMESE /Türr István Múzeum/ MÉTÁZÁS BAJÁN E játék eredetét és múltját térben és időben messzire lehetne követni. Paradoxon ugyan, de több nemzetinek tartott és elismert játék alapját képezi, mint például az angol krikettét, mely valójában nem is helyi eredetű, hanem Franciaországból származott át a kontinensre a középkor végén és vált sajátosan angol játékká. Ugyancsak nemzeti játékká fejlesztett a román oi- na, egy régi pásztorjáték, amely nagyon hasonló a métához és napjainkban versenyszerűen űzik a hazájában. A legamerikaibb játékok egyike a baseball szintén méta-elvű és bizonyíthatóan az egyik méta variáns a townball az őse. A métajáték láthatóan szép pályát futott be elterjedtségében és időtállóságában egyaránt. Valóban a legnagyobb tekintélyt és népszerűséget a nemzeti sportjátékok szintjére emelkedése jelentette. Mint népi játék szinte Európa-szerte közismert a Szovjetú- niótól kezdve a Balkánon át a nyugat-európai országokig, Ázsiá- tól-Amerikáig. /I/ Magyarországon a méta játéknak számos változata van, de olyan mértékben nem honosodott meg nálunk, mint az emlitett országokban, ahol nemzeti játékká fejlődött és a mai napig gyakorolt sportjáték. A múltban a játék egyik legfőbb éltetője a kollégiumi diákság volt. Valószínűleg a játék latinos neve a méta szó és egyes kulcsfontosságú játékosainak - mint például az utoljára ütőnek a variátornak vagy más néven liberátornak - elnevezése is ebben a környezetben született. /2/ A méta szó eredetileg az antik kocsihajtó versenyek pályán elhelyezett kúp alakú követ vagy oszlopot jelölte, amelyet a versenyzőknek meg kellett kerülni. Később ezzel a szóval jelölték azokból a kőből vagy földből rakott halmokat is, melyek határjelként szolgáltak. A 18. századi határtérképeken gyakran feltűnik a méta szó ilyen értelemben, majd a szónak ez a jelentése származott át a játék megjelölésére, ugyanis a játék alapszabályában szereplő határvonalakat, határsávokat is sok esetben métának nevezik. /3/ Természetesen nemcsak méta elnevezéssel ismert nálunk a játék, hanem számos más megjelölésével is találkozhatunk a játékgyűjteményes könyvekben és a néprajzi leírásokban. A métajátékot a kollégiumi diákságon kívül a falvakban is űzték szerte az országban. A játék neve azonban még a diákok körében sem volt egységes - Erdélyben és az Alföld dél-keleti részén a sajátos hangzású büdü néven ismerték /4/ - nem is beszélve a falvakban kialakult legkülönfélébb megjelöléseiről. A játék elnevezésének gyakoriságát tekintve a méta mellett a másik, országosan elterjedt neve a kifutós volt és ennek a szónak a változatai. Talán igaza volt Porzsolt Lajosnak - aki a múlt század végén a legtöbb méta
