Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Szojka Emese: Métázás Baján

172 Si'OJKA EMESE /Türr István Múzeum/ MÉTÁZÁS BAJÁN E játék eredetét és múltját térben és időben messzi­re lehetne követni. Paradoxon ugyan, de több nemzetinek tartott és elismert játék alapját képezi, mint például az angol kriket­tét, mely valójában nem is helyi eredetű, hanem Franciaországból származott át a kontinensre a középkor végén és vált sajátosan angol játékká. Ugyancsak nemzeti játékká fejlesztett a román oi- na, egy régi pásztorjáték, amely nagyon hasonló a métához és nap­jainkban versenyszerűen űzik a hazájában. A legamerikaibb játékok egyike a baseball szintén méta-elvű és bizonyíthatóan az egyik mé­ta variáns a townball az őse. A métajáték láthatóan szép pályát futott be elterjedtségében és időtállóságában egyaránt. Valóban a legnagyobb tekintélyt és népszerűséget a nemzeti sportjátékok szintjére emelkedése jelen­tette. Mint népi játék szinte Európa-szerte közismert a Szovjetú- niótól kezdve a Balkánon át a nyugat-európai országokig, Ázsiá- tól-Amerikáig. /I/ Magyarországon a méta játéknak számos változata van, de olyan mértékben nem honosodott meg nálunk, mint az emlitett országok­ban, ahol nemzeti játékká fejlődött és a mai napig gyakorolt sportjáték. A múltban a játék egyik legfőbb éltetője a kollégiumi diákság volt. Valószínűleg a játék latinos neve a méta szó és egyes kulcsfontosságú játékosainak - mint például az utoljára ütőnek a variátornak vagy más néven liberátornak - elnevezése is ebben a környezetben született. /2/ A méta szó eredetileg az antik kocsihajtó versenyek pályán elhelyezett kúp alakú követ vagy oszlopot jelölte, amelyet a ver­senyzőknek meg kellett kerülni. Később ezzel a szóval jelölték azokból a kőből vagy földből rakott halmokat is, melyek határjel­ként szolgáltak. A 18. századi határtérképeken gyakran feltűnik a méta szó ilyen értelemben, majd a szónak ez a jelentése szárma­zott át a játék megjelölésére, ugyanis a játék alapszabályában szereplő határvonalakat, határsávokat is sok esetben métának ne­vezik. /3/ Természetesen nemcsak méta elnevezéssel ismert nálunk a já­ték, hanem számos más megjelölésével is találkozhatunk a játék­gyűjteményes könyvekben és a néprajzi leírásokban. A métajátékot a kollégiumi diákságon kívül a falvakban is űzték szerte az or­szágban. A játék neve azonban még a diákok körében sem volt egy­séges - Erdélyben és az Alföld dél-keleti részén a sajátos hang­zású büdü néven ismerték /4/ - nem is beszélve a falvakban kiala­kult legkülönfélébb megjelöléseiről. A játék elnevezésének gyako­riságát tekintve a méta mellett a másik, országosan elterjedt ne­ve a kifutós volt és ennek a szónak a változatai. Talán igaza volt Porzsolt Lajosnak - aki a múlt század végén a legtöbb méta­

Next

/
Oldalképek
Tartalom