Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Székely György: Középkori templom és temető feltárása Nyárlőrincen
83 gekkel összeerősített deszkakoporsókban, amelyeket esetenként pántok- kal és vasalásokkal is elláttak. Néhány esetben a halottak alá illetve fölé valamilyen egyéb anyagot (bőrt? nemezt?) helyeztek, melyek maradványait több sírban sikerült megfigyelni. A sírok tájolása nagyrészt követte a templom tengelyének irányát, tehát fejjel NY-nak lábbal K-nek temetkeztek, de ettől elég nagy szóródás mutatkozott, előfordultak egymást merőlegesen vágó középkori sírok is. Az újkori (18-19. századi) temetkezéseknél a halott feje a középkori temetkezési szokástól eltérően csaknem mindig K felé esett. Néhány kivételtől eltekintve a halottakat hátonfekve, nyújtott helyzetben temették el. A karok elhelyezkedése az alábbi nagyobb csoportokra bontható:- Mindkét kar kinyújtva a test mellett.- Karok a medence felett, egymás mellett vagy összekulcsolva.- Az alkarok merőlegesen vagy még jobban, egészen az áll alá behajlítva . Leletanyag és viselet A sírokból előkerült ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak közül elsősorban néhány érdekesebb együttest emelnék ki. Az első ilyen a 91- 92.^ sír. A 92. sírba temetett felnőtt mellkasán liliomos díszítésű préséit lemez, ujján vésett madárábrázolásos gyűrű volt. Jobb combcsontján kivül I. Lajos pénzei (2 db szerecsenfejes dénár, CNH II. 89 A.) kerültek elő. A felette elhelyezkedő 91. számú női sír koponyájának két oldalán háromgombos ezüst fülbevaló, bal mellén liliomos és Maria-monogrammos préselt ezüst ruhadísz, a gerincoszlop vonalában több ezüst fülesgomb volt. A jobb medencelapát külső oldalánál egy kerek,^ vésett, aranyozott ezüst díszcsat, a váz ujjcsontján liliomos pecsétgyűrű volt. a. kettős sír az itt előforduló, de más lelőhelyekről is ismert fülbevalók, préselt lemezek, gyűrűk 14. századi használatát erősíti meg. Ugyancsak gömbös díszű fülbevalót találtunk a 128. számú gyermek- sirban is. a fiatal leánygyermek koponyájáról préselt ezüst lemezek és íulesgombok sora került elő, amelyek véleményem szerint együttesen a fejet díszítő pártát alkották. A ducói (Ducové) temetőben talált hasonló lemezes díszű pártákat a 14. szazad 2. felére keltezik. (Ruttkay 1979, 53-54. tábla) fejet díszítő különféle párták több típusát a későbbi (16-17. századi; leánysírokban találtuk meg. Ezek egyik csoportját a gyöngyökkel diszitett (13., 183. 198. sír), másik csoportját a fémszálakkal, tex- ílgömbökkel, apró flitterekkel díszített párták alkotják (126,, 133, f^5 sír). Ezek az utóbbiak valószínűleg nagyon hasonlóak lehettek ah- hoz a pártához, amely a lászlófalvi 40. sírból került elő. (Pálóczi- Horvath 19756, 298-300. p. 25-28. kép). Az egykori ruhák díszítésére visszatérve a már ismertetett dara- ok mellett még néhány szórványként előkerült 14. századi préselt lemez erdemel figyelmet, valamint egy nagyon jó kidolgozású, öntött, aranyozott ezüst dísz. A viszonylag gyakran előforduló ezüst és bronz fülesgombok közül a lapos, préselt vagy áttört díszűeket tarthatjuk a korábbinak, a kevésbe díszített vagy teljesen díszítetlen darabok évszázadokon át diva ban voltak, keltezésük már kisérőlelet nélkül elég nehéz. , fülesgombokhoz hasonló szerepet töltöttek be, a felsőtesten ordott ing összefogására szolgáltak az un. párizsi kapcsok. A ruha- apcsok egyszerűbb példányait drótból hajlították, díszesebb áttört,
