Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Biczó Piroska: Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez
71 BICZÚ PIROSKA (KATONA JÓZSEF MÚZEUM) Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez Bács-Kiskun megye középkori művészeti topográfiája még nem készült el. Ennek hátrányait a gyakorló régész, múzeuológus leletbejelentések esetén, helytörténeti kutatókkal való találkozások során gyakran érzi. E hiányosság megszüntetésére első lépésként szükség van arra, hogy eddigi tudásunkat rendszerezzük és ezzel azokat a pontokat megjelöljük, amelyek fokozottan igénylik a mélyebbre ható kutatást. Az eddig publikált anyag alapján gyűjtést végeztem Bács-Kiskun megye középkori épületeire vonatkozóan. Az anyag zömét természetesen a templomokra vonatkozó adatok teszik ki, az alábbiakban ezekkel kívánok bővebben foglalkozni. Az anyag- gyűjtés elsősorban középkori forráskiadványokra, XVII-XVIII. századi egyházi jelentésekre (Pongrácz- és Dvornikovich-jelentés, canonica visita- tiok), kiskunsági puszták felméréseire és leírásaira, a II. József-féle térképanyagra és országleírásra, Pesty Frigyes gyűjtésének kiadott részleteire, valamint régészeti jelentésekre támaszkodik. 185 templomra sikerült eddig adatot gyűjteni. Ez természetesen sokkal több adatot jelent, mert vannak bőven adatolt - középkori oklevelekben, újkori összeírásokban és térképészeti adatokban egyaránt szereplő templomok. Ez a szám nem tűnik nagynak abban az esetben, ha figyelembe vesszük, hogy az Árpád-kori Csa- nád vármegye művészeti topográfiája, amely valamivel kisebb területet ölel fel, mint Bács-Kiskun megye fele, 140 helység templomáról közös adatot. Ennek megfelelően legalább 300 templomról kellene tudnunk megyénk területén. Jelentős azonban a Genthon-féle műemléki jegyzékben felsorolt középkori emlékekkel szemben. Miután itt kevés emlékről van szó, érdemes felsorolni őket: /!/ Akasztó, Alpár, Bácsborsod-Kamenyák, Bátmonostor, Dunapa- taj, Géderlak, Jászszentlászló, Kalocsa, Kecskemét-Ferences templom, bor- básszállási templomrom, Kiskörös-Gebe, Kiskunfélegyháza-Ferencszállás, Kiskunhalas-Harta, Kiskunmajsa, Lajosmizse-Földeáki csárda, Miske, Nyár- lőrinc, Soltszentimre, Tázlár. Ezek az adatok sem mindig megfelelőek, ellenőrzésre és helyesbítésre szorulnak. E két szám közötti jelentős különbség (185-19) jelzi a további alapos és részletekbe menő kutatás fontosságát. Talán nem érdektelen a 185 templomra vonatkozó meghatározó adat - amely az első említést jelenti - számbeli megoszlását is megemlíteni. 92 templomra van középkori okleveles adatunk (zömmel a XIV-XV. századból), ehhez a csoporthoz soroltam a szentek nevét magukba foglaló településneveket, valamint az egyházas jelzővel vagy -egyháza utótaggal ellátott településeket. /2/ Itt jegyezzük meg, hogy ha a patrociniumból képzett nevű településre csak a XIV-XV. századból van adatunk, a nyelvtörténeti kutatások eddigi eredményei alapján úgy tűnik, biztosan feltételezhetjük a templom korábbi meglétét. Ez a névadási gyakorlat a XII-XIII. század fordulóján jelenik meg, és a XIV. századra már befejezettnek tekinthető, tehát elsősorban a XIII. század jellemzője. /3/ Az -egyháza utótag pedig tatárjárás előtt épült templomra utal. /4/ 53 templomot csak újkori összeírásból vagy irodalmi említésből ismerünk. /5/ Gyakran ezek is azonosíthatók középkori településekkel, de magára a templomra középkori adatot nem ismerünk. 28 templomra van csak régészeti adatunk /6/ és 12 templomra csak térképészeti. /7/ Az adatok jelentős növekedése elsősorban a régészettől várható, amit terepbejárások biztonyatanak is. Lászlófalva határában pl. Pálóczi Horváth András a feltárt szentkirályi
