Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kriston Vizi József: Átkok, szitkok, káromkodások és büntetésük Kecskeméten – Szabó Kálmán jegyzetei alapján
gyetlenül megh—verjék és annak utána az házát-bentsák-el s esapják kí-az-városbol—" /T.j. 1699. III. k. 414. o./ De számtalan esetben láthatjuk, hogy a káromkodásokban állandósult obszcén szókapcsolatok, kifejezések magukban még nem jelentették a büntetést; bizonyos tekintetben inkább a közszemérmet sértő, feltűnően zajos-hangos és rendzavaró cselekmények során kerülnek az érveket felsorakoztató tanúvallomások közé. A 17-18. századi közép-palóc terület szitkozó- dásait és káromkodásait elemző Török Gábor is ezt hangsúlyozza dolgozatában. /16/ Az átkok, káromkodások és - mint látni fogjuk - a szitkozódások leginkább akkor kerültek megtorlásra, ha azok szélesebb körben /majdani/, tanuk előtt, a közösség nyilvánosságának valamely korabeli fórumán hangzottak el. Ennek megfelelően a büntető szankciók is a nyilvánosság bevonásával kerültek érvényre. "Atta, teremtette, teste lelke felcsinálásával" szidalmazta a város esaplárait Kemenczei András. Büntetése: "A temploméul—kijövet délben és estve 50-50 pálezát mások rettentő példájára, s utána bűne—kiáítassék—ki—véleV1- - határoz a tanácsi jegyzőkönyv 1722- ben. A megszégyenítés melletti kiközösítés persze könnyebben ment abban az esetben, ha valaki nem volt helybéli; így az Árva megyei Huczik Mártonra a piacon lévő deresben ötvenet ütöttek és visszato- loneelták a reá otthon 11 éve váró asszonyához. A már fentebb megismert káromkodások mellett nagy büntetést maga után vonó vétek volt, ha - tekintettel a korabeli közállapotokra - valaki egy más házát felgyújtással fenyegette. így járt "Szoboszlai alias Tátos János is... ezért hogy a mai napon 60 nat sujcsanak ra- ita korbácsai, s mához egy hétre is ugyan annyit, addigh pedigh az Arestomban tartassák és étele itala szűkén administráltassék. .." /T.j. 1727.X.2., 114. o./. Deák József azért kapott komoly pénzbüntetést és feddést, mivel a hatóság embere felszólítása ellenére is dohányzott a szomorú emlékezetű kecskeméti tűzvész által /1794/ elpusztított, majd újraépítés alatt álló épületek között. /17/ A tanácsi jegyzőkönyvek büntető iratai a legkülönbözőbb foglalkozású és státusú egyének durva magaviseletét rögzítik. így pl. Szabó Kálmán kivonata szerint: "Bodacz István hadnagy Nagy Mihály esküt- tet megüti, lelkét-,—annyát-esináljaT amiért hivatalából elmozdít- ják és vasárnap a piacon 100 korbácsot kap. Addig is az árestomban tartják. /Később a 100 korbácsot alighanem elengedik, mivel a-ta- náeset—publiee—me§k9veti/-,JTTT /1729/ A testi fenyítés az alábbi esetben viszont minden bizonnyal nem aradt el: "Kocsoni Sámuel ezi- gány mivel a Lelkét eő érette; más egyéb böcstelenséget is fecsegett. szenvedgyen 100 korbácsot, többi dolgának végezéséig az alsó tömlöcben tartassák" /T.j. 1744. XI. 6., 98.o./. Káromkodásban és ezzel kapcsolatos vétekben gyakorta asszonyokat is kénytelen volt elmarasztalni a város vezetése. így pl. "Hardi Já- nosné ellen megbizonyossodott a részegeskedés és atta teremtettével való káromkodás", ezért vasárnapig áristembany utána "napnak láttára a Pringerhez—fog—ki-ke-ttetnl" /T.j. 1761. okt.9./. 1786-ban "Fene és kutya teremtettével káromkodott... Garai Istvánná a Szolnoki korcsmán dühösen férjére támadván... Szsptatés-lévén egy hónapi kemény arestomba zártassék, hogy munkára sem engedtessen ki. Szerdán és szombaton kenyéren és vizen bőtöllyön és ez által Istenét a kit megbántott, megengesztelni igyekezzen". /T.j. 1786.IX.26. 55.o./ A házban gyakorta csak egymagában otthon lévő asszony káromkodással kisérte az ott megjelenő hivatal emberét. "Kovács Pál feladta Biter Szabó Józsefnét, hogy szombaton-délután olly szörnyű-
